1958-ban írta meg W. Cleon Skousen, korábbi FBI ügynök A meztelen kommunista című könyvét. A művet többször újranyomtatták, legutóbb 2014-ben, (Izzard Ink Publishing) és több mint 2 millió példányt adtak el belőle. Az angol nyelvű kiadás mellett megjelent orosz és spanyol nyelven (Mexikó) is.
Fulton J. Sheen érsek gondolatai
Miért engedi meg Isten a keresztet? A lelki szenvedéseket – aggódást, félelmet, szorongást – azért engedi meg, hogy megérezzük a távollétét. Ha a jó iránti szeretet nem vonz minket Istenhez, legalább gyötrelmünk visszatérít hozzá.
A testi szenvedéseket pedig azért engedi meg, hogy megérezzük a jelenlétét. A betegség erőszakkal elszakít a világtól és annak örömeitől; ráébreszt, hogy Urunk megsebzett keze nem érinthet minket úgy, hogy meg ne sebezne.
(About Crosses)
Pünkösdhétfőn (2019. A szerk.) Raymond Burke bíboros, Athanasius Schneider püspök és még néhány másik püspök nyilatkozatot adott ki, amelyben 40 pontban igazítják helyre a kor leggyakoribb tévedéseit. Többek között érintik a pokol, Eucharisztia, homoszexualitás és az újraházasodottak áldozásának kérdéskörét is. A céljuk a tanításbeli zavar orvoslása. A Szűk Ösvény szerkesztősége csatlakozik a nyilatkozat támogatóihoz, és közreadjuk a magyar fordítását a 40 pontnak, ill. a magyarázó jegyzetnek.
Megkérdezzük a papot
KÉRDÉS egy olvasótól…
Ebben a járványos időszakban élőben közvetíthetik-e a papok a szentelmények megáldását? Egy pap megkérdezte a híveket, hogy ki szeretné, ha ezeket a tárgyakat, a vizet, sót stb. látná, hogy megáldják, az áldási rituálékat online megtekinteni, és feltételezhetően követnék a kapott utasításokat. Hatásos lenne egy ilyen áldás? Ennek a plébániának a területe le van zárva, és az emberek nem vihetik be a tárgyaikat a paphoz áldás céljából.
Krisztusban Kedves Testvérek!
Nagyböjt kezdetére világméreteket öltött a koronavírus betegség (COVID-19), egy vírusos, légúti és légzőszervi megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz. Az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik.
Amikor valaki „szentmisét mondat”, akkor ő maga és a miséző atya együttes felajánlást végez a Mennyei Atya felé, kérve Istent, hogy egyszülött Fia érdeméből teljesítse a mi kéréseinket is.
Szentmisét nemcsak elhunytjaink lelki üdvéért ajánlhatunk fel, hanem nagyon sok más szándékra is. Például bűneink bocsánatáért, gyermekeink boldogságáért, jó házasságért, kéréseink teljesítéséért, hálánk és köszönetünk kifejezéséért, betegség, üldöztetés és megannyi emberi nehézségünk közepette, stb. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Ugyanígy a család nagy eseményeit, változásait és jubileumait mindig a Jóistennel együtt ünnepeljük, szentmisét mondatva!
Húsvét harmadik vasárnapja
rézkígyó A Perben az ördöggel című film megnézhető itt.
(Részlet Nicolas Diat – Robert Sarah: Esteledik, a nap már lemenőben című könyvéből. SZIT. Budapest, 2019.Megrendelhető itt.)
Milyennek látja a genderelméletet?
A genderelmélet egy megfigyelésen alapszik: a nőiség és a férfi mivolt a különböző társadalmakban örökölt kulturális szabályok szerint fejeződik ki, amelyek alakítanak bennünket. Ez a megfigyelés ideológiává válik, amikor azt állítja, hogy már maga a nő és a férfi fogalma is kulturális képződmény, s ezeket le kell építeni, hogy szabaddá váljunk tőlük. Tehát mindenkire magára tartozik, hogy szabadon megalkossa a maga nemét, szexuális identitását. Mintha születéstől meglévő szabadságunk méltóságával ellentétes lenne, hogy nemi identitásunkat kapjuk, nem pedig mi választjuk.
Ha nem tudsz lelkesedni a Szentháromságért, ha esetleg nem érted, vagy lényegtelennek gondolod, akkor itt van 3 gondolat, hogy felvállald, megszeresd, és kész legyél imádni az egy igaz Istent a Szentháromságban!
Barsi Balázs atya elmélkedése következik. Hangsúlyozta, használjuk ki ezt a karanténos időszakot hitünk megélésére. Azt a gondolatot helyezte a középpontba,
(Részlet Nicolas Diat – Robert Sarah: Esteledik, a nap már lemenőben című könyvéből. SZIT. Budapest, 2019. Megrendelhető itt.)
2015-ben az Isten vagy a semmi című első könyvében úgy fogalmazott, hogy Nyugaton a nő testét gyakran eszközzé teszik, leértékelik és megbecstelenítik. Változott azóta a véleménye?
Ellenkezőleg, a helyzet folyamatosan tovább romlik. A nyilvánosság a női testet gyakran az árusítandó dolgok színvonalára süllyeszti kereskedelmi célokból. Kiállítják, kiplakátolják, kiszolgáltatják minden tekintet számára. Úgy tűnik, normálisnak tartják ezt a megvetést és ezt a megaláztatást. A női testet úgy tekintik, mint a szexuális vágy felkeltésére rendelt tárgyat. Arra hívják a férfiakat, hagy erre a szent és édesanyai testre olyan tekintetet vessenek, mely hasonló a megerőszakoláshoz vagy legalábbis az erőszakos birtokbavételhez. Olaszországban a templomok kapuin és mindenütt ez a megalázó lealacsonyítás van kiplakátolva.
Az elmúlt hetekben a nemzetközi média figyelme ismét Yuval Noah Hararira terelődött, aki Sapiens, Homo Deus és 21 lecke a 21. századra című könyveiben az emberiség múltjáról, jelenéről és jövőjéről vázolt fel nagyívű elbeszélést, és azt vizionálta, hogy az emberiség lényegében legyőzte a háborúkat, az éhínséget és a járványokat, hogy a halhatatlanság, a boldogság és az istenné válás legyen három új projektje.
„Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;” (Zsolt 46,2)
Felszállásra vártam a repülőtéren, és éreztem, hogy egyre nő bennem a szorongás.
Figyelmesen végignéztem az utastársakon, vajon fenyeget-e valami részükről. Próbáltam az arcukról leolvasni, ránéztem kézipoggyászukra, vajon veszélyforrást jelent-e valamelyik. Egészséges-e mindenki, vagy az utastér légkondicionálója vírusokat fog keringetni a levegőben?