Kategória: Tanúságtétel
Isten befogadása cselekvő aktivitás
Áder János államfő tanúságtétele a NEK pénteki napján
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) hatodik napján, szeptember 10-én a budapesti Hungexpón Áder János köztársasági elnök tanúságtételét hallgathatta meg a közönség.
„Leugrottam a tetőről, de a Szűzanya kötényébe pottyantam”
Dani Gyöngyi paralimpikon tanúságtétele
A tragédiák mindenképpen Istenre fordítják az ember tekintetét: vagy istentagadást, vagy Istenhez fordulást váltanak ki — vallja a kerekesszékes vívó, aki a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik hírnöke is. Kendőzetlenül mesél arról az útról, amit sikertelen öngyilkossági kísérletét követően kezdett járni. A tokiói paralimpián bronzérmet szerzett sportolóval árulásról, hitről, az isteni akarat elfogadásáról és megható istenélményéről beszélgettünk. Azt is megtudtuk, mi a válasza arra, mi lett volna, ha… Interjú.
Barátom, mondd miért jöttél?
Ezzel a kérdéssel fogadtak idestova húsz éve a gimnáziumban. Most ismét aktuálissá vált. Azért jöttem, hogy Istennek hálát, a segítő kezeknek (legyen házastársé, baráté, ad abszurdum idegeneké, akik értem imádkoztak) köszönetet mondjak! Úgy érzem ez a legkevesebb, amivel meg tudom hálálni, amit értem tettek és tesznek folyamatosan!
Jim Caviezel beszél hollywoodi pályafutásáról
II. János Pálról és a villámcsapásról
A Passió című film Jézusát alakító világhírű színésszel Łukasz Adamski készített interjút 2017 áprilisában. (Részletek)
Szabadulás okkult kötelékekből és depresszióból
Megosztanám szabadulásom történetét, annak reményében, hogy ez többeknek segítséget nyújthat a jövőben.
A megpróbáltatásaim nagyon korán kezdődtek, már gyerekként is nehezen kezelhető voltam. Annak ellenére, hogy családom nem gyakorolta a vallást én már ötévesen kértem „hadd menjek be abba a házba”, aztán elmondták, hogy azt templomnak hívják, nem tudtam mit jelent e szó, de ott akartam lenni.
Szent Charbel napjainkban
Ma van Szent Charbel Makhlouf, a Kelet nagy aszkétájának és misztikusának liturgikus emléknapja – július 27. VI. Pál pápa 1965. december 5-én avatta boldoggá, majd 1977. október 9-én szentté avatta.
A szentek a mi barátaink, megmentésünkért szüntelenül közbenjárnak Istennél, és Isten megengedi nekik, hogy haláluk után is csodák történjenek. Ma is szükség van a csodákra, de még mennyire, mert az ember gyenge, esendő és gyarló.
Ne játssz a Ouija táblával!
Régen amikor még csak pár hónapja voltam tagja a szent papságnak, a santo domingói egyházközség lelkésze voltam Quezon városban. Egy álmos délutánon nagy sokaság nyomult be a templomba, mert öt gyermeket megszállt a tisztátalan lélek. Furcsa terve a Mindenhatónak, éppen az irodában voltam és a megszállottak családtagjai eljöttek hozzám segítséget kérni. Azt mondtam nekik hozzák el a gyermekeket a Rózsafüzér Királynője oltárához. Azt mondták már megtették, és a gyermekek ott rángatóznak és sikoltoznak. Féltem ettől a helyzettől.
„A lányunk szíve megállt, majd Jézus besétált”
Csodák bárhol és bármikor megtörténhetnek. Nathaniel és Hayley Oliveri tanúi lehettek egy ilyen csodának közvetlenül kislányuk, Gabriella megszületése után.
„Amikor Hayley vajúdott, az ápolók folyamatosan kommentálták, hogy milyen békések voltunk – ehhez nem voltak hozzászokva. Aztán imádkoztam érte, és ehhez biztosan nem voltak hozzászokva” – tette hozzá Nathaniel.
Felfedeztem, hogy Jézus köztünk él
Egy nagyváros forgatagában élek tizenöt éve, és tanúja vagyok Jézusnak, akit eddig nem ismertem. Eddigi életem folyamán minden jó körülvett, és semmiben nem volt hiányom. Abban a tudatban éltem, hogy a legtökéletesebb keresztény vagyok. Egyszer azonban valami kezdett hiányozni az életemből. Nem tudtam, hogy egy tárgy után vágyódom, vagy egy személy után, csak éreztem, hogy e valami nélkül üres vagyok.
A sátán menyasszonya voltam
GYERMEKKOR
Írországban születtem, Dublin városában, hét gyermek közül másodikként. A munkanélküliség kényszerítette családunkat arra, hogy Angliába költözzék, ahol aztán életem nagy részét töltöttem. Gyermekkorom évei egyre nehezebbé váltak, ahogy anyám egészsége romlott. Szakaszosan visszatérő súlyos elmebaj tört rá, ami az egész családot nagyon megkínozta. Betegségének lényeges része volt, hogy nem érdekelték a gyermekei, így aztán a mi életünkből hiányzott a stabilitás, miközben anyánk újból és újból hosszú időt töltött kórházban.
Elégséges-e a minimum?
Szűzanya hónapjában mi másra vonatkozhatna a címben megfogalmazott kérdés, mint a Szűzanya tiszteletére. És aki most fordul le az olvasásról, annak még utána kiáltom, hogy NEM!
Az isteni irgalmasságról és a kopt egyházról
Khalil Abuna Youssef kopt ortodox pap előadása az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napokon (2016)