„Nem tudhatjuk, hogy egy másik embert mi érint meg abból, ami teszünk vagy mondunk. Hogy mely kis cselekedet lesz majd megváltó hatással az életére. Csak azt tudhatjuk, hogy jó érzéssel tölt el minket, ha tovább tudunk adni mások felé is valamit abból a szeretetből, amivel Isten szeret minket, minden egyes pillanatban. Tudjátok, ennek a törekvésnek az egyik legszebb eredménye az, ha valakit közelebb juttathatunk Krisztushoz – és ehhez néha elég egy megértő mosoly, egy szeretettel elmondott mondat, egy kinyújtott kéz.”
Forrás: MEKDSZ
Gyerekként olykor összevesztem a bátyámmal. Egyszer még az is előfordult, hogy oly nagy volt bennem az indulat a vélt sérelem után, hogy örökharagot kiáltottam Neki és kitagadtam, hogy nem a testvérem többé. Édesanyánk aki meghallotta ezt, köztünk termett és a következőt mondta nekem.
„Hogy merészelted ezt mondani?
Az ima nálam nagyon régen kezdődött. Szinte emlékeim legelején. Ülök az ágyban és egy pár száraz, öreg kéz összefogja az enyéimet.
– Mondd, kisfiam…
És én mondtam utána az imát. Az ágy puhasága simogatott, az est zsongított, az álom a szemem körül járt és én mondtam az imát, és gyönge gyermeki képzeletemmel felemeltem lelkem az Istenhez.
Tegnap ismét eljöttél. Hosszú napod volt, mondod, és újabban – félsz. Szemeden is látom… Nem is csoda, hisz ez a menekült-áradat valahol mélyen mindenkiben félelmet kelt, másrészt Te nyakig benne vagy, hisz munkád épp velük (is) kapcsolatos… Mesélem is Neked, hogy nem Te vagy az egyetlen, aki fél, annyi és annyi ember keres, kérdez engem is… Mindegyikük szavában ott bujkál az aggódás, az ijesztő félelem: Mi lesz velük? Mi lesz velünk?
Annyi jó dolog történik körülöttem, hogy kikívánkozott belőlem egy ilyen bejegyzés is. Ha úgy tetszik, addig gyűlt örömeim oka, hogy túlcsordult, és kifolyt a netre. Íme!
Esténként, lefekvéskor gyakran felidézzük a gyermekeinkkel, milyen jó dolgokért adhatunk hálát az adott nap eseményei közül.
Chorus : (Zeedo el-Maseeh tasbeeh. Allo “el-Elaah” benaghamkom. Nadou el-abtal, abtalo. Yemshou be +Salib+ odamkom)x2 E: [Praise the CHRIST more
Tanúságtétel gyógyulásról
Kedves István, Krisztusban kedves Testvéreim!
A Mennyei Atya Gondviselő Jóságáról, a Feltámadott, Megdicsőült Úr Jézussal való találkozásomról, Krisztus Urunk gyógyító szeretetéről fogok tanúságot tenni súlyos betegségből való gyógyulás kapcsán. A szívből mondott ima erejét, az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Úr Jézus kegyelmi erejét családom is megtapasztalta gyógyulásom során.
Félve írom ezt a levelet, mert ez az első igazi tanúságtételem. Nem is tudom, hogy honnan kezdjem, mert amit most leírok az az eddigi életem során sokszor kísértett már, tehát az alapja hosszú évekre nyúlik vissza. Röviden annyit szeretnék elmondani az életemről, hogy Istenfélő családban nevelkedtem, de az elő igazi megtérésem 16 éves koromban volt, addig igazán nem is értettem mit jelent az, Istent szeretni és hinni.
Pakisztán, 2015. szeptember 8.
Egy zarándokhely, ahol együtt ünneplik a Mária ünnepet a muzulmánok a katolikusokkal
„Én adtam két kecskét, mint felajánlást Máriának, akit a Koránban is tisztelnek”, mondta Malik Rasheed Mustaq, a muszlim szponzorok egyike, akik élelmet biztosítanak a zarándokok számára.
Tette összhangban volt a muzulmán hagyománnyal, amikor niyaz-t ajánlanak (élelmiszer felajánlása különleges vallási alkalmakhoz).
Hazánkban is elterjedtek a gitáros misék, énekkarok. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy a gitáros, modern zene mennyire egyeztethető össze a szent liturgiával, segíti-e az elmélyülést. Jelen tanulmányban ezt a kérdést járjuk körbe a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium liturgikus konstitúciójának és a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseinek segítségével. Konkrét szövegeket az ún. „kék könyvből” vettük.
Az amerikai Lizzy Velasquez 1,58 cm magas, és mindössze 27 kg. Egy olyan ritka betegségben szenved, amely miatt nem tud hízni. A bőre gyorsabban öregszik, mint más embereké, egyik szemére pedig vak.
„A születésemkor az orvosok közölték a szüleimmel, hogy sohasem fogok tudni beszélni, mászni, járni, sőt, még gondolkodni sem. Istennek azonban más terve volt az életemmel.
Amit ismerőseim kaptak tőlem
Azzal kezdődött 2013 novemberében, hogy besárgultam és Cola színű lett a vizeletem, de görcseim nem voltak. Egy belgyógyász erősen javasolta az orvosi kivizsgálást mondván, hogy ez tumor, mégpedig hasnyálmirigy-tumor szokott lenni.
Epehólyag gyulladást állapítottak meg, több alkalommal csöveket raktak a számon keresztül az epevezetékbe, aztán úgy tűnt, hogy minden rendben. Az orvosom nem hagyta annyiban, a 11. kísérletre igen goromba fajta tumorból sikerült szövettani mintát venni a hasnyálmirigy-fejből.
Hadd álljon itt magyarázatul egy darabka történetem.
Magánúton gyakoroltam az agykontrollt, le tudtam menni 17-re alfába, müködött a szerencse programálás, működött a három ujj technika (negyed órára teljes részegségből józanná tudtam tenni magam), élvezni tudtam az alfa állapot nyugalmát és az elme világos gondolkodását (elektromérnök lévén, gondolatban egész vizierőművet meg tudtam volna tervezni).
Minden este elmondjuk együtt a gyerekekkel (4 éves, 2 éves) az esti imát.
Néha megkérdezzük, hogy szeretnének-e kérni valamit külön is a mi Urunktól. A négyéves lányom néha kér is ezt-azt, legutóbb például szőlőcukrot kért, amit mi nem nagyon veszünk és a nagyobb családban (nagymamák, dédszülők) sem szoktak nekik adni.
Ezüst gyűrűvel kötelezik magukat a házasság előtti szexmentes életre
Közel félmillió amerikai fiatal csatlakozott már napjaink talán legradikálisabb ellenkulturális mozgalmához. Azt vállalják, hogy házasság előtt nem szexelnek, amivel radikálisan szembefordulnak korosztályuk meghatározó életmódjával. Az önkéntes szüzesség azonban nem élethosszig tartó apácazárda: a cél az, hogy ha megvan az igazi társ, akkor a maximumot tudják nyújtani egymásnak, lélekben és testben egyaránt. A mozgalomnak természetesen kritikusai is vannak, tanárok és pszichológusok próbálják visszatéríteni a szexhez a fiatalokat, furcsa módon azzal érvelve, hogy a szabadság az önmegtartóztatásra nem érvényes.