„Nem tudhatjuk, hogy egy másik embert mi érint meg abból, ami teszünk vagy mondunk. Hogy mely kis cselekedet lesz majd megváltó hatással az életére. Csak azt tudhatjuk, hogy jó érzéssel tölt el minket, ha tovább tudunk adni mások felé is valamit abból a szeretetből, amivel Isten szeret minket, minden egyes pillanatban. Tudjátok, ennek a törekvésnek az egyik legszebb eredménye az, ha valakit közelebb juttathatunk Krisztushoz – és ehhez néha elég egy megértő mosoly, egy szeretettel elmondott mondat, egy kinyújtott kéz.”
Forrás: MEKDSZ
Egy órája sincs, hogy újból átnyálaztam a tájanatómiát, a Littmann-féle Sebészeti műtéttant. Memorizáltam a régió képleteit, hogy mit szabad és mit nem. Érdekesek a tájanatómia atlaszok. Az artériák pirosak, a vénák kékek, az idegek sárgák, az inak fehérek. Ráadásul mindegyikhez egy parányi fekete nyílvessző tart, a képlet pontos anatómiai nevével. Hát ? Persze, így könnyű ! – s majdnem nevetek.
„Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Semmi mást, mint hogy váltsd tettekre az igazságot, törekedj szeretetre, és járj alázatosan a te Isteneddel.” (Mik 6,8)
Örömkönnyek lepték el a szemem az asztalnál, ahol egy lelkésszel beszélgettem. A lányáról, Abbyről mesélt, akinek váratlan terhessége nemcsak a család, hanem az egész gyülekezet életére nagy hatással volt.
A születendő gyermek apja bűnöző volt, több időt töltött börtönben, mint szabadlábon, nem tartozott Abby barátai közé. A lány bocsánatot kért szüleitől a fájdalomért, amit okozott, szeretett volna hazatérni, és ez meg is történt. Aranyos kislánya született. A családban mindenki örült a kis jövevénynek, még ha eredetileg nem így képzelték is el a család bővülését.
A međugorjei jelenések 40. évfordulója alkalmából (1981-2021) a németországi međugorjei központ online kongresszust szervez „Međugorje – az új evangelizáció modellje a világ számára” címmel 2021. január 30-31-én.
A program helyszíne Németország és Međugorje. A program egy részét, a tanúságtételeket, az interjúkat, az előadásokat és a zenét a németországi Marienfried kegyhelyről, az esti imaprogramot pedig a međugorjei Szent Jakab templomból sugározzák.
1977. nyár elején zarándokúton Medjugorjeban megismertem egy kissikátori asszonyt, akivel rövidesen meghitt baráti kapcsolat alakult ki. Tőle (tőlük) hallottam, hogy falujukban az volt a szokás régen, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony előestéjén az asszonyok (néha férfiak is) este nyolckor elmentek a templomba, és 1000 (ezer) Üdvözlégyet imádkoztak gyermekáldásért!
A koronavírusos haldoklóhoz Isten takarítót küldött(forrás: youtube.com/watch?v=Pp98cK4YIoM)
Azt hiszem, a koronavírus-járvány kapcsán nem is a halál rémiszt meg legjobban. Sokkal inkább annak módja, ahogy történik. Az, hogy a szeretteiktől távol halnak meg emberek. „A kórházi halál még a fronthalálnál is szörnyűbb” – írja Polcz Alain. A híradásokból tudjuk: papok és orvosok fogták és fogják a betegek kezeit az utolsó órákban, a családtagok helyett. Imádkozzunk mindannyiukért. (Az alábbi írás az eredeti cikk Magyar Kurír portálon is megjelent szerkesztett változata. Az írás a Média a Családért-díj 2020 júliusi jelöltje lett.)
Karácsonyi népénekeinket nagyjából a következő csoportokba oszthatjuk:
1. Őskeresztény himnuszok, a misztérium-teológia gondolatkörében és szókészletével (Például: Jöjj nemzeteknek Váltója, Ahol a napnak fénye kél, stb.)
2. A liturgia peremén lévő műfajok (pl. Gyermek születék Betlehemben), és elterjedt középkori európai kanciók (pl. In dulci jubilo). Bibliai ihletésű, dogmatikailag kiérlelt, de kissé könnyedebb hangvételű versek és ennek megfelelő dallamok.
Greguss Sándor író, költő, filmkészítő. Hatvanas évei elején csontvelőrákot állapítottak meg nála, azt mondták neki az orvosok: két hete maradt.
Mihail Aldashin filmje felidézi az örömöt és az örömkapcsolatot a Gyermek születésével. Nem sérti a kanonikus szöveget, de a film
Rumszauer Miklós kérdései a járvány idején
„Betegségem egész karanténidőszakát imában töltöttem. Az egész napomat. Egymás után mondtam a Szent Sebek rózsafüzérét, a Szent Vér litániáját. (…) Hiszek a közbenjáró ima erejében” – mondta Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit- és Szent József-templom plébánosa, püspöki helynök, akivel a felgyógyulása után beszélgettünk. Advent első napjaiban látott vendégül bennünket az otthonában.
Tizenhét napos kórházi kezelés után Barsi Balázs OFM most újra otthonában, a sümegi ferences rendházban van. Balázs atya a Mária Rádiónak adott interjút, amelynek írott változatát osztjuk meg.
Először is szeretném megköszönni az imádságot, amely számomra ezekben a napokban óriási tény lett. Az imádság sokkal nagyobb erő, mint a fizikai erő. Nem a fizika tartja össze a világmindenséget, hanem a teremtő szeretet. Köszönöm az imádságot! Éjjel-nappal viszonoztam: azokért, akik értem imádkoznak, a betegekért, orvosokért.
Tanúságtétel Istenről és koronavírusról
Több százan osztották meg Ficsor Donát Facebook-bejegyzését, aki gondolatait a koronavírus legyőzése után osztotta meg a közösségi médiában. Orgovány település alpolgármestere arra bátorítja az embereket, hogy adjanak hálát mindenért, vegyék komolyan az előírásokat, ugyanakkor ne rettegjenek.
Hálás vagyok az életemért. Az egészségemért. A COVID-ból való gyógyulásomért. Azért, hogy a hetekig tartó szenvedés, félelem, betegség, munkaképtelenség, lelki hullámok és kiszolgáltatottság alatt mindenki emberségesen, becsületesen, tisztelettel, segítőkészen viszonyult hozzám, és megtett, amit tudott. Orvos, rendőr, hatóság, mentős, étterem, család, munkatársak, gyülekezet, falubeliek – csupa jó tapasztalatom van.
Egy Ausztráliába házasodott hölgy, Ružica, aki harmadszor jár Medjugorjéban, érdekes történetet osztott meg velünk egy megtért fiúról, a hit igaz útjára való visszatéréséről, és mindez újra csak Medjugorjéhoz kapcsolódik.
„A fiút Denisnek hívták. Több, mint ezer fős csoporttal osztotta meg tanúságtételét. Később én is beszélgettem vele. Melbourne-ben bűnözőként élt.