Sokan megrökönyödnek és nem értik. Néhányan gratulálnak és elismerik. A legtöbben pedig lenézőek, mert úgy vélik a sok gyerek elfogadása együtt jár egyfajta önuralom hiánnyal.
Bejött a fogamzásgátlós mentalitás. Bejött, hogy a legtöbben annyi gyereket vállalnak, amennyi tetszik, amennyi kényelmes és nem megterhelő. Sem anyagilag, sem fizikailag, sem lelkileg.
A mai napon a leányfalui római katolikus egyházközség templomának búcsúünnepét tartjuk, mely templomot az ősök a Boldogságos Szűz Mária szülei, Szent Joakim és Szent Anna tiszteletére emelték. Az ő életük ismerete teszi egyértelművé számunkra azt a keresztény sejtést, hogy az Isten nagy műveit általában nagy próbatételek előzik meg.
Gyermektelenségük miatt egymástól elbujdosó emberek keserűsége után virradt fel üdvösségünk hajnalcsillaga. A hűségben állhatatos szülők végül is megáldott szerelméből született a Megváltó Édesanyja. Így lett Szent Anna és férje, Szent Joakim a gyermeket kérő és váró hitvesek közbenjárója. Milyen jó lenne, ha Mária szülei kieszközölnék ezt a kérő és váró vágyakozást a mai házasságok számára! Ehhez azonban mindenekelőtt szeretetteljes, harmonikus, boldog, szentségi házasságkötések sokaságára lenne szüksége a mai magyar társadalomnak.
Mi a házasság? A választ világosan megfogalmazza a Katolikus Egyház Katekizmusa:
„A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, mely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte.” (KEK 1601)
A házasság tehát nem rejtély, de jól körül van határolva. Lehetne úgy folytatni, hogy még jobban kicsomagolom ezt a meghatározást, feltárni, hogy mi és mi nem a házasság, hivatkozva egyházatyákra, egyházi dokumentumokra, filozófusokra, valamint teológusokra.
Tévhitek a házasságról I. rész
Bevezetés
Martinyi Sámuel 1782-ben megalapította Diósgyőrben Magyarország legöregebb máig is működő papírgyárát. Martinyinak nem volt fiúörököse, így amikor lányának megkérte a kezét Greutter Antal, állítólag akkor hangzott el először az azóta oly sokszor hangoztatott és alapvetően félreértelmezett mondat „Ugye, drágám, nekünk nem a papír számít, mi anélkül is szeretjük egymást.”
Egy új felmérés szerint a magyarok rendkívül elutasítóak a melegekkel szemben, ennek mértéke látványosan nőtt az elmúlt néhány évben. Az EU-ban a legjobban minket zavar, ha egy munkatársunkról kiderül, hogy az azonos neműekhez vonzódik. Ennek ellenére az EU-s átlagnál többen mondják Magyarországon azt, hogy nagyon ritka a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Tízből hét magyart zavar, ha két férfi megfogja egymás kezét.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálására tett előkészületek újra ráirányíthatják a magyar közélet figyelmét, hogy milyen társadalmi veszélyekkel fenyeget Európában a gender-ideológia és az azt (ál)tudományos alapérvként használó feminizmus.
Bár az Isztambuli Egyezmény körül éppen elkezdődött társadalmi vitában a magyar nőszervezetek (feminista véleményvezérek) azt állítják, hogy az Isztambuli Egyezmény védelmet nyújthat a családon belüli erőszak férfi áldozatainak, a férfitársadalomnak is, de valójában nem mondanak igazat, mert az egyezmény nemi alapon diszkrimináló, szexista szövege abszolút ellentétben áll ezzel az állítással.
Ma már a keresztény párok között is az élettársi kapcsolat van elterjedőben, a “hagyományos” szűzként megházasodom bibliai felfogás helyett. Felicia Alvarez négy pontban foglalta össze, milyen ellentmondások veszik a témát körül.
„Na, megkérted már a kezét?” – kérdezte a fodrász a srácot elégedett mosollyal az arcán.
Az előadás a Szabadegyetem, Szeged előadássorozat keretein belül hangzott el. Az előadás a házasság hete programsorozat keretében került megrendezésre .
Donny pornó producer volt kilenc évig. A Playboy és más magazinok részére dolgozott. 2006 szeptemberében személyes Isten-élménye volt. 2014 húsvétján megkeresztelkedett és a katolikus egyház tagja lett. Blogján számos írás található a pornóipar működéséről, a soha nem múló veszélyekről és kiszolgáltatottságról. A szerk.