Úton-útfélen – Munkácsy Mihály: Ásító inas
A sorozatban dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus múzeumokba, galériákba, közterekre hívja a nézőket, hogy rácsodálkozzanak egy-egy műalkotásra és együtt
A sorozatban dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus múzeumokba, galériákba, közterekre hívja a nézőket, hogy rácsodálkozzanak egy-egy műalkotásra és együtt
Róma, 1956. november 2.
Nagy örömünkre szolgált az a tudat, hogy nemcsak az egész katolikus világ püspökei, hanem más egyházak lelkészei és hívei is lelkesen csatlakoztak felhívásunkhoz, melyet legutolsó „LUCTUOSISSIMI EVENTUS” kezdetű körlevelünkben tettünk közzé, hogy közös imádsággal ostromoljuk az eget és így imánk hathatós legyen.
Ezért most szívből jövő hálával akarunk köszönetet mondani Istennek, mert megindult a sok könyörgésen, különösen az ártatlan gyermekek imáin és úgy látszik végre megengedi, hogy felderengjen az igazságosságra alapozott béke új korszakának hajnala Lengyelország és Magyarország népei számára.
Nincs erő, mely elszakíthatna tőle,
mert ketten egy vagyunk, én és a föld;
az én csiráim törnek ki belőle,
én vagyok az élet, a föld.
Testvér? barát? – Nincs testvére a hegynek,
minden hegy egy, mert teste-lelke föld.
Testvér? barát? – Én megmaradok egynek,
mert mindenkivel egy a föld.
I.
Egy olyan világban ahol Észak-Amerika és Nyugat-Európa jómódú rétegei egy egészen kicsit sem hajlandóak mérsékelni eszelős és önpusztító fogyasztásukat azért, hogy segítsenek azokon a milliókon, akik a legelemibb javakhoz sem jutnak hozzá, az ember ne várja, hogy a szolidaritás népszerű lesz.
A búcsú pedig nem más, mint szolidaritás.
Medikus fiam elképesztő dolgokat mesélt egy beszámolóról az egyetemen, amit egy Kongóban dolgozó magyar szemészorvos tartott – az orvosi hivatásról, hitvallásról, szeretetről. Richárd testvérről szerencsére találni írásokat az interneten – az írás alján megtalálod az alapítvány elérhetőségét, ha misszionáriusi munkáját tudod segíteni valamiképpen. A szerk.
Mindenszentek ünnepe, amely eddig tanácsolt ünnep volt Magyarországon, az idei évtől (2013, a szerk.) ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.
Pálhegyi Ferenc: Őrjárat az etika körül c. könyvéből
És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek; és hatalmas hangon így szólt: “Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája!”
(Jelenések 14, 6:7)
Nincs ítélet evangélium nélkül, és nincs evangélium ítélet nélkül.
A sorozatban dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus múzeumokba, galériákba, közterekre hívja a nézőket, hogy rácsodálkozzanak egy-egy műalkotásra és együtt
„A házasság az az állapot, amelyhez minden másnál több erény és állhatatosság szükséges; ez egy állandó gyakorlat az önmegtagadásra.” (Szalézi Szent Ferenc)
„Aki feleségét szereti, önmagát szereti.” (Ef 5,28)
Elvettem egy csodálatos nőt. Ő szép, vidám, nagylelkű, és hihetetlenül erős. (Láttam őt szülni. Hidd el, hogy erős.) Minél régebben vagyok nős, annál inkább rájövök, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ő van nekem.
(Kimenetel előtt)
Templomodból Uram mielőtt távozom,
Térdre hullva ismét Hozzád fohászkodom.
Buzgón esedezve arra kérlek Téged,
Ne ostorozd tovább sanyargatott néped.
Láttam, hogy a szentmise után egyedül állsz ott, a templom előtti téren… Ezért is mentem oda hozzád, aztán meg azért is, mert még azelőtt soha nem láttalak… Elmondtad, hogy most jöttél Salgótarjánból és munkát keresel… Mivel közösség után is vágytál, és a világhálón ránk találtál, eljöttél hozzánk… Keresed életed értelmét is, mondtad…
Noha nem volt sok időnk egymásra, nekem a gyermek-koncertet kellett megnyitnom, Te barátaidhoz siettél ebédre, de annyit még megkérdeztél tőlem: „Atya szerint mi az én életem értelme?”
Az irgalmasság fogalmának megértését számomra nagyon segítette az irgalmasság évére készült logó.
Megértettem: az irgalom olyan segítségnyújtás, amikor az irgalmazó érzelmileg „belecsúszik” az irgalmasságra szoruló ember helyzetébe. Képes látni abból a szemszögből, melyben a rászoruló néz, s így képes magára venni annak terheit, gondjait, fizikai érzéseit, és ezzel is könnyíti a szenvedést.