Talán elgondolkodtál már azon, hogy mikor (és miért) került be a szótárunkba a „throuple” [kiegyensúlyozott, konszenzusos és elkötelezett kapcsolat három
„Helyzetünkre tekinthetünk úgy, illetve úgy is kell tekintenünk, mint olyasmire, amelybe szüleink, születésünk és neveltetésünk körülményei állítottak bennünket; de nem szabad és nem is kell úgy tekintenünk, hogy ez a helyzet jó, és ilyennek kell lennie, maradnia. Holott az emberek éppen ezt teszik. Márpedig ez bűn. Nem engedhetünk az ideálból. Meg kell erősítenünk erkölcsi érzékenységünket. Nem működtethetjük erőnek erejével a piszoktól eldugult gépet, és nem mondhatjuk, hogy a gépnek ilyen eldugult állapotban kell lennie, hanem állandóan tisztogatva kell továbbra is olajoznunk, amíg el nem érjük azt a működést, amely jellemző rá.”
Tolsztoj, Napló 289.
Mi köze a házastársi hűségnek a civilizációk felemelkedéséhez?
A történelem során minden nagy birodalom úgy indult kulturális felemelkedésnek, és lett belőle nagy civilizáció, hogy abszolút monogámiát követelt meg a férfiaktól és a nőktől. J. D. Unwin etnológus mutatta ki, hogy a jólét állapotában rendre bekövetkezett a szexuális normák fellazulása, amit mindig a kultúrák hanyatlása, elnéptelenedése kísért. Megállapításainak érvényességét alátámasztják a modern civilizáció jelenkori folyamatai is, nevezetesen a ’60-as évek óta tartó szexuális forradalommal egyidejűleg a nyugati jóléti társadalmak hanyatlása, öregedése és fogyása.
k) Az elesés után az irgalom
A szégyen gyakran odavezet, hogy eltitkoljuk a paráznasággal kapcsolatos kísértéseinket, és nem merjük bevallani ezen a téren elkövetett bűneinket. Sohasem szabad elfelejtenünk a kiengesztelődés szentségének átalakitó hatását. A gyónásban el kell kerülni mind a túlzott aggályosságot, mind a dolgok elmosását. „Ha beleesel, ne veszítsd el a fejed, tanácsolja Daniel Ange. A legrosszabb nem az, hogy elcsúszunk, hanem ha benn maradunk az árokba…”
Beszélgetések a családi életről
Isten az emberek üdvösségét a türelmüktől tette függővé. „Aki mindvégig kitart, az üdvözül” (Mt. 10, 22) – mondja az Evangélium. Isten azért adja az embereknek a nehézségeket, a különféle megpróbáltatásokat, hogy tanulják a türelmet. A türelem a szeretettel kezdődik. Ahhoz, hogy elviselj egy embert, türelemmel légy iránta, ahhoz át kell érezned a helyzetét, az állapotát. A türelem megóvja a családot a széteséstől. Én láttam, ahogy vadállatok bárányokká váltak.
Családok. Sajnos ez a siralmas tendencia sok keresztényt is érint. Ahelyett, hogy elleneznék a családok szétesését, sokan a könnyítést támogatják a válással és az együttélési megállapodásokkal. Ennek eredményeképpen az ilyen engedmények elfogadottá, sőt mindennapossá váltak. A civil társadalomban uralkodó zűrzavar most már az Egyházra is kiterjed. Vitatják a házasság és a család lényegét.
Mindezzel szemben nem szabad elfelejtenünk Urunk szavait: „Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét” (Mk 10,9). Ezek nem üres szavak. Amellett, hogy az isteni tekintély alátámasztja ezt a parancsot, a logika és a természet világosan megmutatja, hogy a házasság állandó és felbonthatatlan.