Egerek és alfahímek
Amerika ellenséges környezet a fiatal férfiak számára. A feministák régóta elítélik a „patriarchátust” és tévesen a férfiak és nők közötti
Amerika ellenséges környezet a fiatal férfiak számára. A feministák régóta elítélik a „patriarchátust” és tévesen a férfiak és nők közötti
Vannak különböző tények és problémák, amelyek megakadályozhatják a házasság szentségének érvényre jutását, és ezáltal érvénytelenné, törvénytelenné vagy a kegyelem rendjében
A Roe kontra Wade ítélet idején főiskolás voltam – egy háborúellenes, anyaföld-barát, feminista, hippi főiskolás. Abban a bizonyos januárban éppen kihagytam egy fél évet, Washington belvárosában éltem, és önkéntesként dolgoztam az Off Our Backs nevű feminista „földalatti újságnál.” Ahogy sejthető, határozottan az abortusz legalizálása mellett álltam. Az autómon lévő lökhárítómatrica felirata ez volt: „Ne szenvedj tévhitben; legalizáld az abortuszt!”
A gender forradalom alapvetően marxista. Akár tudatában vannak az emberek, akár nem, a gender ideológia gyökere marxista, és a nemek közötti megosztottság eltörlésével az egalitárius társadalom felépítése a cél. A gender forradalom pedig a család elleni teljes körű támadás egy újabb ága.
A legtöbb ember Karl Marxot úgy ismeri, mint aki a Kommunista kiáltványt és talán A tőke című könyvet írta. Kevesebben ismerik Marx A német ideológia című művét; de A német ideológia megalapozza a materialista dialektikát és a kommunizmus felé vezető mozgalmat.
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását.” Három kötetet is megjelentetett Gilbert Keith Chestertontól, a 20. századi szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus, katolikus apologéta, író és publicista?
Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született Londonban. Grafikusként végzett a University College of London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is. Felesége visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált. 1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.’s Weekly, amit haláláig megjelentet. A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.