Szemelvények a Keresztény divat az egyháztörténelemben című könyv bevezetőjéből Az Egyház társadalmi tanításáról (amely az erkölcstan egyik ágát képezi) szóló
V. A SAROKKÖVEK ÉS A HAMIS ÉRTÉKEK
„Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedés, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, Egész folyamok sem tudnák elsodorni.” (Ézs 8,6-7)
NICOLAS DIÁT: Hogyan gondolja a helyes kapcsolatot a kereszténység és az erkölcs között? XVI. Benedek úgy látta, hogy nem kell összekeverni a kettőt, nehogy kiforgassuk természetüket. Elfogadja ezt az elemzést?
ROBERT SARAH bíboros: Igen, a Deus caritas estben XVI. Benedek azt írja, kezdetben az, hogy valaki kereszténnyé lett, nem erkölcsi döntés, filozófiai vagy erkölcsi meggondolás volt, hanem egy eseménnyel, egy személlyel való találkozás. Ez az ember, aki felénk jön, Krisztus, az életnek új horizontot ad, és ezáltal döntő irányulást.
A könyvismertetést írta: Kocsis Tamás
Témák: ateizmus, egyház, erkölcs, evangélium, fogyasztás, gazdaság, hitelesség, kapitalizmus, katolikus, kereszténység, konformizálódás, materializmus, módszertan, pénz, relativizmus, stratégia, társadalom, tudomány, USA, vallás
A fogyasztói társadalommal való ismerkedéshez – jóllehet hamisítatlan amerikai találmány – ma már nem kell sokat utaznunk: elég valamely szupermarketben hömpölygő tömegbe keverednünk, sétálgatnunk egy forgalmasabb utcán vagy lehuppannunk a naphosszat kékesen villódzó képernyő elé. Talán csak teljesen süketen és vakon lehetünk abban a “szerencsétlen” helyzetben, hogy Gazdaságkorunk modern evangéliuma nem juthat el hozzánk akadálytalanul. A minden csatornából ömlő üzenet lényege ennyi: fogyassz, s a paradicsomba jutsz! Ám a bűbájos szirénkórus tudatbódító dallamai közé egy jezsuita érces hangja reccsen; s azt mondja: “Nem!“
Keressen rá a neten az „élet értelme” kifejezésre és a következő idézeteket fogja találni:
• „Az élet olyan, mint egy hagyma. Rétegenként hámozod, és néha sírsz.” – Carl Sandburg
• „Ha elveszett vagyok, a szemedbe nézek. Abban látom az élet értelmét.” – Kelly Clarkson, énekes
• „Az élet értelmének lényege az emberiség szolgálata” – Lev Tolsztoj
• „Az élet folyamatos éhezés” – Arnold Schwarzenegger, színész és politikus
„Készülj fel egy jobb világra” – ordítja egy tematikus gyermekpark szlogenje, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg először. A park, amint azt Dr. Anthony Esolen felvilágosító könyve, Az élet kényszer alatt leírja, egy álomvilág, ahol a gyerekek úgy tehetnek, mintha felnőttek lennének. Nem szokásos módon lehet látni itt fiatal lányt, aki úgy tesz, mintha pelenkát cserélne a babájának. Inkább egy kitalált felnőttkori szerepjáték, de új, „produktív” módon. Esolen elmagyarázza ezt a tematikus parkot:
„A felnőtt foglalkozásokban eljátszott szerepjáték révén olyan „fizetést” kapnak, melyet „a központi bankban lehet letétbe helyezni, és valódinak tűnő betéti bankkártyával elkölteni” – a 20 százalékos „adó” levonása után. […] Minden évben szülők milliói viszik el gyermekeiket ebbe a tematikus parkba, boldogan fizetik meg a nagy belépődíjat, hogy gyermekeik tudjanak… mit? El tudják foglalni így helyüket egy futószalag mellett, vagy csomagokat szállítanak, vagy gyorsételt készítenek, vagy műanyagot gyártanak, hogy elég pénzt keressenek ahhoz, hogy felhalmozzák a legújabb kütyüket, és befizessék adójukat egy láthatatlan kormányzati nagyúrnak. Itt látjuk a szilárd elkötelezettséget a hasznosság zsarnokságára” (16. o.).