Ki alapította az egyházadat?
Ha lutheránus vagy, akkor vallásodat Luther Márton, a katolikus egyház volt szerzetese alapította 1517-ben. Ha az anglikán egyházhoz tartozol, vallásodat
Ha lutheránus vagy, akkor vallásodat Luther Márton, a katolikus egyház volt szerzetese alapította 1517-ben. Ha az anglikán egyházhoz tartozol, vallásodat
12. Egyházunk Krisztus titokzatos teste 1. A média romboló hatása miatt sok emberben teljesen hamis kép alakult ki az Egyházról.
(Catholic Culture) – A keresztény világkép, amely mennyei célunk felé vezet bennünket, gyönyörű költészet, példázatok, ember-, család- és kultúrarajzok tartoznak
Egy egyház, amely alapvető tanításaiban a politikai széljáráshoz igazodik, tűnhet ugyan kellemesnek, de hitelesnek semmiképpen sem. Azt hiszem, ha létezik egy Isten, akkor nem alkalmazkodik ahhoz, amit éppen politikailag korrektnek tartanak.
A könyvismertetést írta: Kocsis Tamás
Témák: ateizmus, egyház, erkölcs, evangélium, fogyasztás, gazdaság, hitelesség, kapitalizmus, katolikus, kereszténység, konformizálódás, materializmus, módszertan, pénz, relativizmus, stratégia, társadalom, tudomány, USA, vallás
A fogyasztói társadalommal való ismerkedéshez – jóllehet hamisítatlan amerikai találmány – ma már nem kell sokat utaznunk: elég valamely szupermarketben hömpölygő tömegbe keverednünk, sétálgatnunk egy forgalmasabb utcán vagy lehuppannunk a naphosszat kékesen villódzó képernyő elé. Talán csak teljesen süketen és vakon lehetünk abban a “szerencsétlen” helyzetben, hogy Gazdaságkorunk modern evangéliuma nem juthat el hozzánk akadálytalanul. A minden csatornából ömlő üzenet lényege ennyi: fogyassz, s a paradicsomba jutsz! Ám a bűbájos szirénkórus tudatbódító dallamai közé egy jezsuita érces hangja reccsen; s azt mondja: “Nem!“
A kutatás folyamatosan bizonyítékot ad arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a katolikus hit erkölcsi tanításait vészhelyzetben.
A katolikus hitet már régóta megkérdőjelezi a tudományos élet, a média és a kormány elit triumvirátusa. Ma is sokan úgy találjuk, hogy hitünket kihívás elé állítja a mindennapi élet – a szakmai karrier, a szülői lét és az, ahogyan élünk.
Ferenc pápaságában sok minden csodálatra és dicséretre méltó. Elég csak megfigyelnünk, ahogyan az élet szentségét védi, a szegényekkel és a társadalom perifériájára szorultakkal törődik, vagy a fiatalokat buzdítja. Mindazonáltal időnként úgy látszik, hogy Ferenc pápa nem azt tekinti a szerepének, hogy az egység előmozdítója legyen, hanem hogy megossza az Egyházat. A jelek szerint gyakorlati filozófiája – már amennyiben tudatos filozófiáról beszélhetünk – azon a meggyőződésen alapul, hogy nagyobb egyesítő jó keletkezik a széttartó vélemények jelenlegi kavalkádjából és a belőlük fakadó megosztottságok zűrzavarából.
1.
A szentáldozás – az isteni szeretet rejtett fensége
Az Egyház a mennyei Jeruzsálem felé vezető zarándokútján növekszik és épül a Szentlélek munkálkodása által, különösen az istenfélelem által (v.ö. ApCsel 9,13), a hit, remény és szeretet természetfeletti aktusai által, valamint az emberré lett Isten imádásának konkrét aktusai által, minden megjelenési formájában, elsősorban az Oltáriszentség fátyola alatti jelenlétében. Történelmi útjának kezdete óta az Egyház akkor élte meg legtermékenyebb pillanatait és korszakait, amikor a legmélyebb hódolattal és imádással adózott a Legméltóságosabb Oltáriszentségnek. Ezek voltak Pünkösd hatásainak igazi pillanatai.