Terry Looper, a Sacred Pace című könyv szerzője beszélt szervezetünk csúcskonferenciáján. Bevallotta, hogy üzleti karrierje elején az a vágya, hogy az embereknek örömet szerezzen, néha rossz döntésekhez vezetett. Azért, hogy másokat boldoggá tegyen, időnként olyan elhamarkodott döntéseket hozott, amelyeket később megbánt.
Manapság rengeteget beszélünk arról, hogy kik vagyunk és miért tesszük, amit teszünk. Vannak tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, születésünk előtt meghatároztak már minket. Például, ha valaki magas növésű, soha nem lesz jó zsoké lóversenyeken. Ha pedig alacsony szülők gyermeke és a rokonság is hasonlóan alacsony, nem lesz a kosárlabda-csapat központi figurája.
A körülmények befolyásolhatják életünket, például a családi háttér; a jólét szintje (vagy annak hiánya); egészségünk és a jó iskolák elérhetősége mind határozottan hozzájárul személyes fejlődésünkhöz. Még a „jó időben jó helyen lenni” – vagy rossz időben rossz helyen lenni – véletlenszerűnek tűnő hatásai is. De vajon a körülményeink korlátoznak bennünket?
Vannak, akik mindent fehér-feketének látnak, helyesnek és helytelennek, jónak és rossznak. Mások inkább szürke óceánt látnak, amelynek sem egyik, sem másik oldalán semmi sincsen lehorgonyozva. Az életünk könnyebb lenne, ha a Szentírás világos választ adna minden lehetséges etikai dilemmára, de ez egyszerűen nem így van. Valójában a Biblia még azokra az etikai kérdésekre sem ad határozott választ, amelyekről szó van lapjai között. Akkor hogyan kell Jézus Krisztus lelkiismeretes követőiként meghozni a helyes döntéseket, amikor az élet szürke területein evezünk át?