Bukott és véges természetünk miatt mindannyiunkat terheli a bujaság problémája. De nem vagyunk áldozatok vagy tehetetlen teremtmények, akiket a biológiai
4. Mitől főbűn?
Térjünk vissza a szép Zsuzsannához és folytassuk Dániel könyve 13. fejezetének olvasását: láthatjuk, hogy az öreg kéjsóvárok hogyan válnak hazugokká, hamis esküdőkké és gyilkosokká, Dávid király hasonló fatális Láncolatát ismerheti meg a bűnöknek, mikor bűnös módon megkívánja Betsabé-t és odáig megy, hogy megöleti a férjét, az által, hogy az ütközet veszélyes helyére küldi és magára hagyatja (2 Sam 11). A paráznaság többi bűnnek a forrása és egészségtelen is: szörnyeket szül.
2. Mitől bűn a tisztátalanság, bujaság?
A tisztátalanságot mindenki elítéli, amikor az megsebzi mások szabadságát (pedofilia, szexturizmus), az általános engedékenység azonban teljesen elnéző, amikor csak „individuális gyakorlatról” van szó, amelybe a partner is beleegyezik. „Nincs abban semmi rossz, ha az ember magának örömet okoz”, hallani. Nézzük csak meg közelebbről.
„Sem a test, sem a lélek nem lehet boldog önmagában.” (Roger Garaudy)
„Uram, tégy engem tisztává! De ne most rögtön!” (Szent Ágoston)
Az embereknek nagy gondot okoz a nemiség. A puritanizmus és a liberalizmus két véglete között csapongunk. Űzze csak el az ember a szexualitást, biztos, hogy annál nagyobb vágtában fog visszatérni. A bujaság ma nagy erővel van jelen.
Minden ember megkapja a mennyország kulcsát, de ugyanaz a kulcs nyitja a pokol kapuját is.
Mit ér tehát a mennyország kulcsa? Való igaz: ha nem kapunk egyértelmű útmutatást, hogy melyik a mennyország kapuja, és melyik a pokolé, a kulcs használata nagyon veszélyes lehet. A kulcsnak azonban mégiscsak van értéke: hogyan léphetnénk be nélküle a mennyországba? Az útmutatás a kulcs nélkül mit sem érne.