A szüleimmel Gounod Faustjának egyik operaelőadásán voltunk néhány évvel ezelőtt. Amikor Margit megőrült az ötödik felvonásban, miután megölte kisbabáját, édesanyám egy olyan sikolyt engedett ki a torkán, ami kínos helyzetbe hozott, mert a színpad fölött bal oldalt ültünk egy páholyban egészen látható helyen.
Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból
“Szóval csak álom volt, mi?”
Egy házaspár, akinek nem lehetett gyermeke, Pio atya közbenjáró imáit kérte. Az asszony rövidesen várandós lett, és nagyon félt, hogy elveszíti a babát. Már a szülés ideje közeledett, amikor egy éjjel azt álmodta, hogy a szülészeti műtőben van, és mielőtt az orvos bejött volna, meglátott egy szakállas embert, aki a műtő egyik sarkából mosolyogva tekintett rá.
A cikk a Magyar Nemzet 2013. augusztus 29-i nyomtatott változatában jelent meg. Szövegét a szerző küldte meg számunkra (köszönjük, a szerk.), hogy minél nagyobb nyilvánosságot kaphasson az írás.
Egy népszavazási kezdeményezés motiváltsága, egy felmérés értelmezésének manipuláltsága szembesít és figyelmeztet, hogy a halál és pusztulás kultúráját szellemi mérges gázokkal is lehet terjeszteni. Megrendített, hogy ezt a Magyar Nemzet augusztus 23.-ai Látó-Tér oldala terjeszti.
Borival régóta egyetértünk abban, hogy változtatni kéne az életén, ott kéne hagyni a munkahelyét és nem egyszerűen egy másik állást kéne keresnie, hanem végig kéne gondolnia, hogy milyen irányba menjen tovább az élete.
Ezt a képet és a listát levélben kaptam.
Idézem egy testvéremet: “Nagyon beszédes a két kép. Nem Benedek pápára nézve rossz, hanem Ferenc pápa szemléletére nézve örömteli az a friss szemlélet, ahogy a már megszokott dolgokban észrevette az ellentmondást!”
„módfelett, szinte erőnkön felül ránk nehezedett, úgyhogy már életünkről is lemondtunk. …/mindez azért történt/, hogy ne magunkban bízzunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat.” (2Kor 1,8b, 9b)
Minden oldalról éreztem a nyomást. Egy pillanatra sem engedett. Anyagi terhek aggasztottak. A gyermekeim viselkedése idegesített. Az elvégzendő munkák miatt késő éjjelig fennmaradtam. Legszívesebben máglyán égettem volna el mindent, ami előttem tornyosult.
Mária IGEN-t mondott Istennek. Vállalta a meg nem értettséget, a bizonytalanságot, amikor a Megváltót szívébe fogadta. Saját testén keresztül nyitott utat Isten szeretetének az emberiség felé.
Előszó
Amikor véres harcok dúltak Felsőolaszországban V. Károly császár és I. Ferenc király között, melyek – mint napjainkban szomorúan tapasztaljuk- a legrosszabb hatással voltak a közerkölcsökre, amikor a hitújítás árja áthatolt az Alpeseken s veszéllyel fenyegette Itáliának ősi hitét, “Milánóban néhány jámbor férfiú arra szövetkezett, hogy a nemzetek apostolának lelkes buzgóságával újból lángra gyullasztják a hivekben az isteni szeretet iránti tiszteletet és példás keresztény élettel, szentbeszédekkel, a szentségek gyakori kiszolgáltatásával visszaállítják a régi hitéletet és azt tovább terjesztik”.
Emlékeznek arra az időre, amikor az „ügyfélszolgálat” a kiemelkedő vállalatok jellegzetessége volt? A J.C. Penney és Sam Walton áruházláncok megértették, hogy az ügyfeleik elégedettsége a legértékesebb számukra és arra vállalkoztak, hogy kikutassák: hogyan szolgálhatnák ki szükségleteiket a lehető legjobban. Úgy tűnik, ez a filozófia valahol elveszett a XXI. században.
,,Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.” (Mt20 15,16)
“… egyik tanítványa kérte: Uram taníts minket imádkozni…” (Lk 11,1)
Egy szerzetes hajótörést szenved és kénytelen kikötni egy elhagyatott szigeten. Ott talált egy pár bennszülött emberre, akik szívesen hallgatták tanítását és megtanulták tőle a Miatyánkot imádkozni. Amikor a hajót megjavították és tovább indultak, a bennszülött tanítványok kiabálni kezdtek utána: Atyám elfelejtettük, hogyan imádkozzunk! Ő pedig ezt mondta nekik: mondjátok, ahogyan tudjátok!
Elromlott az autóm és elvittem a szerelőhöz Kiskunfélegyházára. Megkértem egy Barátom, hogy kísérjen el a saját autójával és hozzon vissza, hogy ne kelljen a az átszállásokkal sok időt töltenem és hamarabb hazaérhessek, mert várt itthon a sok munka.