Egy kedves olvasóm ellenvetéseket tett Ripperger atya jelenések megkülönböztetésével kapcsolatos megállapításaival szemben. És egy jelenéseken is túlmutató jelenséggel, a nyelveken szólással kapcsolatban tette, amit érteni vélek, tekintve, hogy egy emberi nyelven szóló Medvebocsról van szó. De mivel a válasz kinőtte a komment méretet, külön írásban válaszolok felvetéseire.
A guadalupe-i jelenések (Mexikó, 1531)
A Guadalupe-i Boldogságos Szűzanya ünnepe: december 12.
Szent Juan Diego emléknapja: december 9.
Az azték indián származású Juan Diego Cuauhtlatoatzin, 1474-ben született a mexikóváros melletti Cuautlitlan falucskában. Életrajzával kapcsolatban nem áll rendelkezésre sok adat. Vezetéknevének jelentése: “Beszélő Sas.” Egyszerű, de nem rabszolga család gyermeke volt. Mindennapi kenyerét gazdálkodással és takarók szövésével kereste meg. Volt egy kis földje, melyre kis kunyhót épített. Az Anahuac völgyben élő Chichimeca törzs tehetséggel megáldott gyermeke volt.
Pontosan 10 évvel később, 2018. július 18-án Ricky Peterson (Kansas City, Kansas) ismét letérdelt Szent Mary MacKillop sírjára Sydney északi külvárosában, Ausztráliában, ezúttal hálaadó imát mondva a láthatóan csodás eseményért, mely megváltoztatta egy évtizede az életét.
Az 57 éves Peterson először a 2008-as ifjúsági világnap zarándokaként térdelt le a sírra, és felajánlotta imáját azért, amit soha nem fog elfelejteni: az első ausztrál szent közbenjárása révén Isten gyógyítsa meg őt a Parkinson-kórból, melyben kilenc éve szenvedett.
avagy „Mi a közös Bagdy Emőkében és Jordan Petersonban?”
A genderideológia nyilvánosság elől elhallgatott céljai, s az ezek megvalósításához használt módszerek világszerte azonosak. Várható eredményei nem egy disztópikus vízió elemei. Bizonyíték erre, hogy az USA nagyvárosaiban, Kanadában, nyugat-európai országokban az élet több, fontos területe már ily módon működik. Ezt az állapotot pedig pontosan ugyanazokkal a módszerekkel hozták létre a genderiparág működtetői, amivel Magyarországon akarják megteremteni ugyanezeket a viszonyokat. Végső soron a genderpropaganda ellen fellépők kriminalizálása a fő cél, ez a leghatékonyabb eszköz minden létező ellenállás letörésére, a kritikusok teljes elhallgattatására.
Az alábbi írás eredetije Dwight Longenecker atya blogján jelent meg 2016 januárjában
Az anglikán közösség legújabb felbolydulása ismét rávilágított a keresztény világ valódi megosztottságára: a megosztottságra a jobb híján „történelminek” nevezhető keresztények, és a „progresszív” keresztények között.
Régi kedves harcostársamat foglalkoztatják a hitvesztés mintázatáról írottak, és tollat ragadott:
„erről az állandó mintázatról szól az én problémám is, illetve kérdésem, hogy egyáltalán mit kezdjek vele, vagy kell-e kezdeni ezzel valamit… “Hitvesztők” egész csapata vesz körül, – kapcsolataim nagyrészénél felismerem a hitvesztés jól kivehető mintázatait. E mintázatokat mind készülök egy ideje összegyűjtve papírra vetni, – szép kis lista sorakozna belőlük. Ilyenek:
2276 Különös tiszteletet igényelnek azok, akiknek élete fogyatékos vagy meggyengült. A beteg vagy fogyatékos személyeket támogatni kell, hogy a lehetőségekhez képest normális életet élhessenek.
2277 Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan.
James Martin atyának ez nem fogja elnyerni a tetszését. A magukat „meleg”-ként azonosító férfiakat nem szabad felszentelni, kész, pont.
Miért? Azért, mert a homoszexualitás egy pszichológiai rendellenesség, ami túlságosan gyakran torkollhat életek és lelkek pusztításába, nem csak az érintettekébe, hanem – ahogy szinte minden érintettel megteszi – a homoszexualitás romboló hatásai különösen átragadhatnak a nyájra, akik ilyen férfiak lelki vezetésére bízzák magukat.
Ez a levél már 2007. júliusában elkészült. P. Henri Boulad személyes levélként írta és csak a pápának szánta. Ám valaki, aki nem akarta megsérteni a pápa érzékenységét, nem adta tovább. 2009-ben P. Boulad bizalmasan elküldte egy kanadai barátjának, aki azonban föltette az internetre. Amikor ezt Boulad atya megtudta, úgy gondolta, hogy akkor jár el becsületesen, ha a levelet hivatalos úton, a kairói nunciatúrán keresztül elküldi a pápának. Erre 2009 szeptemberében került sor. Boulad atya bocsánatot kért a nyilvánosságra hozatal körülményei miatt.
A Vatikán mindmáig adós a válasszal. A levél franciául íródott, az interneten angolul, spanyolul és németül is terjesztik. Amikor a Wir Sind Kirche (Egyház Vagyunk) mozgalom kezdeményezésére első ízben kaptuk kézhez a német fordítást, rögtön megkerestük Henri Boulad atyát. Ezt a magyarázatot az ő kérésére illesztjük levele elé. Mag. Fery Berger, a Weizer Pfingstvision vezetője és koordinátora
Az előadás 2022 szeptemberében hangzott el Csíkszeredán.
Nem csak a bűn okozta, nemzedékről nemzedékre terjedő átokról beszélhetünk, beszélni kell a verbális átokról, arról, hogy az emberi beszédben kettős lehetőség, befolyás lehetősége rejlik: lehet szóval áldani és átkozni. Az emberi szó átadhat a másik embernek érzelmeket, átadhat, rákényszeríthet akaratot, befolyást fejt ki a fölött, akihez szólnak.
Az Életadó sebek segít a válás és különélés után felnőtt gyermekeknek, hogy hangot adjanak szenvedésüknek, hogy tudják, hogy nincsenek egyedül, és hogy gyógyulást találjanak Isten irgalmasságában.
MENLO PARK, Kalifornia – Hallie Colorado klinikai pszichológus a válás gyermekekre gyakorolt hosszú távú hatásairól írta a disszertációját. A hatgyermekes édesanya azonban egészen a közelmúltig nem sokat foglalkozott azzal, hogy saját szüleinek a szakítása milyen hatással volt életére.