Augusztus 1-jei dátummal egy kétoldalas, kézzel írt levelet küldött George Pell bíboros az előzetes letartóztatásából a “George Pell bíboros támogatói”elnevezésű Twitter-csoport képviselőjének, amelyben megköszönte a támogatók érte mondott imáit, egyúttal a csoport (nem közölt) kérdéseire válaszolva bírálattal illette az őszre tervezett pán-amazóniai szinódusmunkadokumentumát (Instrumentum Laboris).

Az alábbiakban a bíboros levelét idézzük, a Twitter-csoport által a levélről közölt fényképek, és a nemzetközi sajtóban már megjelent egyes levélrészletek alapján.

Kedves Kathy,

Kedves Testvéreim és Nővéreim az Úrban a ‘Támogassuk Pell bíborost’ Csoportban!

Mindenekelőtt hadd köszönjem meg az imáikat és támogató üzeneteiket. Ezek emberileg és lelkileg is mérhetetlen vigasztalást adnak nekem.

Némi magyarázat. Mintegy 1500-2000 levelem érkezett, és ezek mindegyikét meg fogom válaszolni. Ezidáig csak a fogolytársaim leveleire (majdnem mindenkiére, aki írt nekem), és néhány más különleges esetben válaszoltam. Az önök kedvességét nem felejtem el, és mindig szeretettel fogok emlékezni rá.

A hitem a mi Urunkban, ahogy az önöké is, erő forrása a számomra. Az a tudat, hogy az én kicsiny szenvedésem Jézus szenvedésével egyesítve jóra használható, célt és iránymutatást ad számomra. Az Egyház életében felmerülő kihívásokkal és problémákkal a hit hasonló lelkületével kell szembehelyezkednünk.

Mindig emlékeznünk kell rá, hogy az Egyház egy, nemcsak mert mint a jó családok, minden különbözőség ellenére összetart, hanem mert Krisztus Egyháza a katolikus egyházban létezik, aki Krisztus Teste. Egy ősi mondás arra tanít minket, hogy ott lehet egység a lényegben (Jézus lényegében), ahol különbözőség lehet a nem lényeges dolgokban. De mindenhol és mindenben szeretet kell, hogy legyen bennünk.

Egyetértek abban, hogy jó okunk van rá, hogy az amazóniai szinódus munkadokumentuma nyugtalanítson minket. Nem ez az első alacsony színvonalú dokumentum, amit a szinódusi titkárság kiadott. Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció előző prefektusa, kiváló kritikát írt róla. Nem vagyok a régió szakértője, de jártam Ecuadorban és Peru amazóniai részén, ahol egy sydney-i pap, John Andersen atya, példamutató jámborsággal, lelkipásztori aktivitással, és hithűen vezet egy plébániát. Ahogy az Amazonaszon, még sok víz fog lefolyni a szinódus vége előtt.

Egyvalami alapvető: az Apostoli Hagyomány, Jézus és az apostolok tanítása amint az az Újszövetségben szerepel és ahogy azt a pápák, zsinatok, és a Tanítóhivatal tanították, minden hitre és gyakorlatra vonatkozó tanítás egyedüli kritériuma. Legyen szó Amazóniáról vagy másról, minden földrajzi területre igaz, hogy az Egyház nem engedhet meg semmiféle zavart, még kevésbé bármiféle ellentmondásos tanítást, ami az Apostoli Hagyomány kárára van.

A Lélek továbbra is az Egyházzal van. Önöknek minden joga megvan rá, hogy hallassák a hangjukat, ésszerűen és szeretettel. De nem kell a legrosszabbra számítanunk.

Hálás testvérük az Úrban,

George Pell bíboros

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2019. augusztus 18.