Prof. Simone Morabito tanúságtétele

A híres és elismert orvos-professzor Dr Simone Morabito, több mint 30 év tudományos és klinikai pszichiátriai tapasztalattal a háta mögött, nagy eredményeket ért el a démonikus betegségek dokumentációja terén. Jóllehet, alig 20 évvel ezelőtt még nem hitte, hogy valóban léteznek angyalok és a gonosz lelkek, és hogy az ördögi megszállottság tényleges, klinikai valóság is lehet. Szemléletváltozását az okozta, hogy orvosi praxisában megmagyarázhatatlan és sokkoló tényekkel találkozott.

Ezt követően elkezdte tudományos pontossággal dokumentálni azon eseteit, amelyeknél orvosilag igazoltnak látta a démonok által okozott betegséget. Materialista világnézetéből nem csak gyökeresen megtért az Egyházhoz, de több ördögűzővel is együtt dolgozik, és gyakran hívják meg olyan konferenciákra előadni, melyek ezzel a problémakörrel foglalkoznak.

Morabito professzor szerint az az ember, aki önként – még ha meggondolatlanul is –, de átadja magát a gonosz erők uralmának, ezzel egyidőben abba is beleegyezik, hogy a sátán birtokba vegye a testét és a legmeglepőbb módokon tönkre tehesse őt. Korunkban erre számtalan, ártatlannak látszó lehetőség adódik, a hiszékenységtől egészen a szórakozásokig!

Egyes “megmagyarázhatatlan” betegség és mentális képesség eredetéről vagy gyógymódjáról, a hivatalos orvostudomány semmit sem tud mondani. Még ha fel is merül egy-egy eset kapcsán, hogy “nem evilági erők” okozzák a tüneteket, ezt egyszerűen vagy elhallgatják, vagy “paranormális jelenségnek” írják le. Az egyszerűbb esetek többségében a betegért mondott egyetlen rózsafüzér a Szent Mihály imával, elegendőnek bizonyulna a gyógyulásához, mely persze nem nélkülözheti a páciens ezt követő szentgyónását és további szentségi életét, a védettségéért. Az ördögűző imádság egyidős az Egyházzal, és ez az egyetlen hatásos fegyver ezekben az esetekben.

Dr Morabitónak egy 20 évvel ezelőtti megrázó eset kapcsán igazolódott a Sátán létezése. Ekkor egy tizenkilenc éves diák, Fabio látogatta meg őt rendelőjében a szüleivel. Ránézésre Fabio egy teljesen normális, kedves fiúnak látszott. Mély depresszióról és félelemről panaszkodott, amely gátolta a nyugodt alvásban. Dr Morabito észrevette, hogy Fabio szülei olykor rémülten tekintenek fiúkra, akinek szeméből esetenként mérhetetlen gyűlölet sugárzott. A megbeszélés alatt egyszer csak valamilyen láthatatlan erő a fiút hirtelen a szülei felé fordította és nem csak nézett, de ki is mondta összeszorított fogakkal sziszegve: “Gyűlöllek titeket, anyám és apám!”. Ezt követően visszafordult, és mintha semmi sem történt volna, visszatért a normális viselkedése. Nemsokára azonban a rémisztő megnyilvánulás újfent megismétlődött.

Nyilvánvalóvá vált Dr Morabito számára, hogy egy speciális patológiai viselkedéssel áll szemben. Úgy tűnt a számára, hogy valamely rejtett belső személyes erő kényszeríti Fabiót a bizarr viselkedésre.

Korábban, sokéves elmeorvosi munkássága során nem találkozott hasonlóval ezért úgy döntött, hogy páciensét alapos pszichoanalitikus vizsgálatnak veti alá. Amint azonban elkezdte a vizsgálatot, Fabio agresszív rángatózásba kezdett. Teljes erőből a falba verte a fejét és embertelen hangon ordítozott. Szörnyű látvány volt.

A tapasztalt pszichiáter jól tudta, hogy az ilyen erős ütések súlyos agyvérzést okozhatnak. A fiatalember azonban egyre erősebben és gyakrabban verte a fejét a falba, szinte öngyilkos módon. Az orvos, öt felnőtt férfi segítségét kérte, hogy le tudják fogni a fiút, de így sem sikerült. Ezért a doktor egy igen erős nyugtató injekciót adott be Fabiónak, ami egy elefántot is pillanatok alatt elaltatott volna. Azonban legnagyobb értetlenségére, a szer teljesen hatástalannak bizonyult. Fabio kitépte magát a férfiak karjából és újra a falnak ment ordítva.

Mikor később visszatért Fabio normális viselkedése, mintha mi sem történt volna. A doktor szokásos módon megvizsgálhatta páciensét, és döbbenten vette tudomásul, hogy a fiú semmilyen sérülést, horzsolást, zúzódást nem szenvedett őrjöngése következtében. Érthető, ha a pszichiáter teljesen tanácstalan volt, hiszen nem hatott a nyugtató és semmilyen sérülést sem okozott a fej sokszori erős falba verése.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. szeptember 13.