Az autogén tréningről már máskor is kérdeztek, s már akkor se tudtam válaszolni. Hozzászólásomat két részre osztom: egy szubjektív és egy objektív részre.

SZUBJEKTÍV FELVONÁS

Tóalmási plébános koromban igen rossz alvó voltam, s valaki javasolta a módszeres relaxációt. Este nekiláttam az autogén elalvásnak. Ez valahogy így zajlott:

Én: – Jobbláb, lazulj el!

Jobbláb (röhögve): – Nem lazulok.

Én: – Balláb, lazulj el!

Balláb (gúnyos kacajjal): – Lazul a kakukk!

Én: – Kakukk! Kakukk! Jobb lesz, ha zenét hallgatok…

Akkor még nem tudtam, hogy mágia-dömping van készülőben. Mióta ez beállott, én óvakodom minden ilyen öngerjesztő módszertől. Nem tudom, hol végződik a tudomány és hol kezdődik a mágia, de ÉPPEN EZÉRT. A legszükségesebb gyógyszereket beveszem, a többi: imádság.

OBJEKTÍV FELVONÁS

Bizonyos mértékű autoszuggesztió nélkül nincs élet; ha azt mondom megbokrosodott szívemnek: “Márpedig Jézus nevében szabályosan versz”, ebben is van egy autoszuggesztiós elem. Ha tehát

(1) a módszer használata garantáltan távol van minden mágikus összefüggéstől, és szigorúan pszichiátriai alapokon nyugszik,

(2) az egész dolog az Úr nevében zajlik,

akkor már csak egy kérdésem van hátra:

(3) nem idéz-e elő az autogén tréning elváltozott tudatállapotot? Nem helyezi-e kívül a tudatot az értelem kontrollján, helyet adva ellenőrizetlen befolyásoknak?

Ezt ugyanis minden körülmények között megengedhetetlennek tartom, mert a démonoknak nyit utat. Lehet, hogy nem jönnek be, de az is lehet, hogy bejönnek.

Ezzel visszaadtam a labdát; hogy mit csinál voltaképpen az autogén tréning, azt a szakembernek kell tudni, én szaktalan ember vagyok.

Fontosnak tartom azt a megfigyelést, hogy a kézrátételes közbenjáró imát ellazult állapotban jó fogadni; a célszemélynek ilyenkor nem kell aktívan imádkoznia, csak átengednie magát a rá ható Szentléleknek. Bizonyos fajta relaxáció semmiképpen nem ellenkezik a keresztény hittel.

(egy katolikus levelezőlistáról)

Létrehozva 2023. január 13.