A melegházassággal szembeni egyik érv az, hogy a házasság definíció szerint egy férfi és egy nő közötti szövetség, ezért ha szabadon újraalkotjuk a házasság definícióját, lényegében megszüntetjük azt. A melegházasság ellenzői hangsúlyozzák, hogy a házasság egy jog előtti – a természetjogból származó – intézmény, ezért nem a jogalkotók feladata, hogy annak definícióját megkreálják.

A társadalmi jog a múltban is csak védte ezt az intézményt, nem megalkotta. Ha a jog megalkothatja a házasság definícióját, akkor már nem védi, hanem inkább lebontja azt. És akkor jöhet a melegházasság után a poliamoróz házasság (több férfi és nő házassága), vagy akár a szülő-gyermek házasság is, hiszen nem marad olyan érvényes definíció a kezünkben, amit nem a jog alkot meg. A jog pedig adott esetben így bármit megalkothat.

Nos, sok bizarr forgatókönyvet tudtam elgondolni arra, hogy a melegházasság terjedésének farvizén milyen házasság-definíciók fognak születni, de a valóság megint meglepett engem. Nagyon elrugaszkodott az ötlet, de még azt is el tudtam képzelni, hogy ad abszurdum az állatokkal való házasság is egyszer terítékre kerül (végül is Caligula lovából is majdnem konzul lett). Úgy tűnik, gyenge a képzelőerőm, mert arra viszont egyáltalán nem gondoltam, ami ténylegesen történt. Nem a poliamoróz, pedofil és zoofil házasságok jöttek divatba, hanem annál egy sokkal kézenfekvőbb, a kultúránk valódi arcát mutató trend van kibontakozóban: az önházasság.

Igen, az a házasság, amiben a házasulandó önmagát veszi feleségül, vagy önmagához megy férjhez. Önmagával köt szövetséget.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2017. április 6.