Egy korábbi posztomban írtam Michael Novakot és A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvét idézve arról, hogy miért is fontos a Megtestesülés, mint erkölcshöz, gazdasági elvekhez hozzájáruló Történés. A Novak által kiemelt 6 tantétel közül az első a Szentháromság. A bizánci rítusú egyház szertartási sajátossága, hogy a nagyobb ünnep másnapján arról emlékezik meg, amihez, akihez kapcsolódik az ünnep. Így a Szentlélekről való pünkösdi megemlékezés után a teljes Szentháromságot ünnepeljük Pünkösd hétfőjén, azaz ma.

Novákot idézve: “A kereszténység egyetlen Isten több személy; így az emberi gondolkodás számára nem idegen, hogy az egész teremtésben – így a társadalmi rendszerekben  is – meglássa az egységben a pluralizmust… Az Isten több, személy és mégis egy…” És jöhet a csavar: mi köze ennek a gazdasághoz: “Mestereim arra tanítottak, hogy mindenben keressem Isten jelenlétét, még a gazdasági politikai életben is. Vonzónak találom a gondolatot, hogy a politikai gazdasági rendszer is egy, és mégis sok. Minden egyes összetevőnek van bizonyos autonómiája, ugyanakkor mindegyik függ a többitől. Mindegyiknek meg vannak a maga működési területei, módszerei, szabályai. Mindegyik fékezi, korrigálja, befolyásolja a többit.” Ezek után Novák azt is kiemeli, hogy az egyén és állam között fontosak az úgynevezett közvetítő közösségek (család, kisebb közösségek). 

Most én egy kevésbé látott Szentháromság ikon illusztrációt illesztettem be, de a gyakran látott Rubjlov ikonon különböző ruhája van az angyal formában megjelenő isteni személyeknek. A Szentháromság közösség, nem uniform kollektíva. Merítsünk ma mindannyian ebből erőt és világosságot.

Forrás

Létrehozva 2016. május 19.