A globális etika kritikájáról

A hétvégén érkezik Budapestre Marguerite Peeters, aki a globális etika kritikájáról tart kurzust, melynek közönségnapja szombaton a SYMA csarnokban lesz. Az előadó a Pontifical University Urbaniana, az Université Catholique du Congo és a Pontifical Lateran University tanára.

Roska Péter atya összefoglalója

A 20. századi hidegháborút követően egy új globális kulturális forradalom kezdődött, aminek következtében olyan új szavak, paradigmák, normák, értékek, életstílusok, oktatási módszerek és kormányzási folyamatok terjedtek el és arattak teljes győzelmet világunkban, melyek egy bizonyos új etika elemei. Az új etika normatívként jelenik meg és mára már uralkodik a világ kultúrái felett. Az értelmiség és a döntéshozók többsége anélkül kezdte el követni ezen új normákat, hogy gondosan elemezni kezdte volna eredetüket és mindazt, ami szükségszerűen következik e normákból. Az, hogy mit jelent az új kultúra, nem magától értetődő, a puha egyetértés látszata mögött a globális etikának olyan antikrisztusi programja van, ami a Nyugat hitehagyásában gyökerezik.

Néhány kifejezés az új kultúra fogalomkészletéből:

fenntartható fejlődés, kulturális sokféleség, kulturális szabadság, civilizációk közötti párbeszéd, életminőség, minőségi oktatás, a választás joga, tudatos döntés, tudatos konszenzus, gender, esélyegyenlőség, általános érvényesítés (mainstreaming), civil szervezetek, polgári társadalom, partnerség, átláthatóság, női jogok, gyermeki jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz, életre nevelés, vállalati társadalmi felelősség, tisztességes kereskedés, személyi biztonság, stb.

A fogalmak globálisan uralkodóvá váltak, melyeket sem helyeselni, sem elítélni nem kell. Azonban az új fogalomkészlet hajlamos kizárni hagyományos szavainkat, mint például:

igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisztaság, házastárs, férj, feleség, apa, anya, fia, lánya, szolgálat, segítség, tekintély, hierarchia, igazságosság, törvény, parancsolat, dogma, hit, karitász, remény, szenvedés, bűn, barát, ellenség, stb.

Az új fogalmak közül néhány globális paradigmává változott, a fogalmak spontán létrehozása így normateremtő folyamattá lett, mely által a hatalmat birtokló kisebb csoportok mindenkire rákényszerítették az új fogalmak ideologikus értelmezését: a normateremtő folyamatokhoz hozzátársult az ideologikus radikalizálódás folyamata. Például nyilvánosan úgy beszélni a homoszexualitás kiéléséről mint bűnről, ma az új kultúra egyik legfőbb normájának megszegését jelenti, amely a következő: a választás abszolút joga, vagy a nem-diszkriminálás elve.

Az új paradigmák drámai paradigma eltolódásokat tükröznek, mint például:

a fejlődéstől mint növekedéstől a fenntartható fejlődés felé, a kormánytól a kormányzás felé, a képviseleti demokráciától a részvételi demokrácia felé, a tekintélytől az egyéni autonómia és jogok felé, a házastársaktól a partnerek felé, a boldogságtól az életminőség felé, a családtól a család különböző formái felé, a szülőktől a nemzők felé, az objektív és mérhető szükségletektől az önkényességhez való jog szerinti megközelítés felé, a karitásztól a jogok felé, a kulturális identitástól a kulturális sokféleség felé, a többségi szavazástól a konszenzus felé.

Az új normák befolyása nem korlátozódik csupán az új fogalmi keretrendszer elfogadására: az új paradigmák olyan dinamikus cselekvési elvekké váltak, amelyek már konkrét és visszafordíthatatlan átalakulásokhoz vezettek a társadalmi-gazdasági és a politikai élet minden területén.

A földön mindenütt társadalmak és nemzetek élnek abban a kultúrában, amelyet a konszenzus, sokféleség, partnerség, fenntarthatóság, holizmus, választás, nemi egyenlőség, össztársadalmi részvétel stb. értékei kormányoznak. A globális kultúra nevel mindannyiunkat. Ennek a kultúrának a tartalma míg külsőleg csábító, addig bensőleg egyáltalán nem magától értetődő. Ez a tartalom semmiképpen sem semleges – azért sem, mert a semlegesség olyan mítosz, amit soha senki nem hitt őszintén.

Az új paradigmáknak az új etika ad egyesítő alakzatot. Ez az etika globális. A globális etika foglalta el az egyetemes értékek helyét.


A globális etika kritikája – A John Henry Newman Intézet új tantárgyának nyilvános bemutatója
A tantárgy fokozott pontossággal azonosítja be a globális kulturális változás antikrisztusi összetevőit.
A háromnapos kurzus önköltséges, melynek díja 3.000 forint. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: info@jovoegyetem.hu

A nyilvános nap programja itt található.

Létrehozva 2015. március 4.