„Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Szilárdan álljatok neki ellen a hitben…” (1Pt 5,8-9a)

Érezted már a szorítást a gyomrod körül, mikor kiderül, hogy valaki elégedetlen veled? Mintha minden lendület elszállt volna belőlem, mialatt elolvastam az emailt, amit a főnököm küldött tovább. Egy ügyfelünk írta, felsorolta benne legutóbbi munkám hiányosságait. Szörnyű csüggedés készült eluralkodni rajtam, össze voltam zavarodva.

Régebben hagytam volna, hogy megállapodjanak nálam ezek az érzések és a velük járó ítélet: nem vagyok alkalmas semmire.

Most nem ez történt. Sok fájó tapasztalat tanított meg rá, hogy vegyem észre az ilyen események mögött örök ellenségem munkálkodását, aki lecsap az alkalomra, hogy felélesztheti bennem az alkalmatlanság és a szégyen érzését. Rá akar venni, hogy higgyem el, ha a munkám nem elég jó, az egyenlő azzal, hogy én nem vagyok elég jó.

Szerencsére nemcsak önmarcangolással töltöttem sok időt, hanem Isten ígéreteinek olvasásával is, és megtanultam kezelni a kéretlen betolakodót. Tudom, hogy mindig résen kell lennem az ördög mesterkedéseivel szemben, készen kell állnom, hogy szembeszállhassak velük. Mai igénkben Péter megmondja, hogyan:

„Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Szilárdan álljatok neki ellen a hitben, hisz tudjátok, hogy testvéreiteket is ezek a szenvedések érik a világban.” (1Pt 5,8-9)

Miután elolvastam az emailt, és pár percre elvesztettem a talajt a lábam alól, észhez tértem, tudtam, hogy rendet kell raknom az agyamban. Kértem a Szentlelket, segítsen kitakarítani a gondolataimat, miközben átvizsgálom a történteket a tények, a körülmények és a lelki igazságok szempontjából.

1. Feljegyeztem a tényeket, azt, ami történt, mit csináltam jól, mit rosszul, miről feledkeztem meg.

2. Felsoroltam a körülményeket, azt a „valóságot”, ami a projekt idején körbevett.

Az alatt a hat hónap alatt meghalt rákban egy barátnőm, családunk befogadott egy etiópiai kisbabát, anyukámat tüdőembóliával kórházba szállították, majd hozzánk költözött, édesapámnak négyszeres sürgősségi bypass műtétje volt. Bizonyos feladatokat, amikre még azelőtt ígérkeztem el, mielőtt becsapott volna a ménkő, félretettem, de másokon igyekeztem átvergődni. Kimerült voltam és túlhajszolt, nem voltam teljesítő képességem csúcsán. Ugyanakkor ezt nem ismertem el, és nem beszéltem ügyfelünknek a korlátozó tényezőkről.

3. Végül, és ez volt a legfontosabb, lelki igazságokat is feljegyeztem. Fellapozva a Bibliámat, kiírtam néhány ígéretet, amit ide vonatkoztathattam:

„Testem és szívem elenyészik, de sziklám és osztályrészem örökre az Isten” (Zsolt 73,26).

„Jobbod teszi ezt velem Uram, jóságod mindörökké megmarad. Kezed művétől ne fordulj el!” (Zsolt 138,8).

Az, hogy szép sorjában leírtam a tényeket, a körülményeket, a hitigazságokat, segített lecsendesítenem a lelkemet, és tisztábban tudtam gondolkodni. Rájöttem hirtelen, mi az, amit Isten vár tőlem, szemben azzal, amit az ellenségem, aki leakar gyengíteni, el akar csüggeszteni. Isten azt várja, hogy alázzam meg magam előtte, beszéljek őszintén nehézségeimről, ebből adódó korlátaimról, és csökkentsem a határidőnaplóm tételeit.

Elnézést kértem az ügyféltől, elmondtam neki, mi történt, megértette, és végül minden jól alakult.

Bár megtettem, amire képes voltam, a tőlem akkor telhető legjobb nem volt elég jó. De ez nem jelenti azt, hogy én nem vagyok elég jó. Csak annyit jelent, hogy néhány igazsággal teli felmérést és bölcsességgel teli javítást kell elvégeznem.

Uram, néha a tőlem telhető legjobb nem elég, de nem tudok többet nyújtani. Juttasd eszembe, hogy Te csak azt várod el, ami pillanatnyilag a tőlem telhető legjobb. Kegyelmeddel irányíts, kérlek, mialatt igazságaid alapján felmérem életemet, és bölcsességed alapján elvégzem a szükséges igazításokat a beállításokon. Jézus nevében, Ámen.

(forrás: lelekerosito.hu)

Létrehozva 2014. október 19.