Miért fontos nekünk a vasárnapi szentté avatás? Mit tett a Szentszék és II. János Pál pápa a nemzetközi, vallásközi vagy „gondolatközi” kapcsolatokért, vagy épp a rendszerváltozásért? Négy „JP II-szakember” négy különböző tudományterületről osztotta meg az általa fontosnak tartott gondolatokat – a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján.

1. A Szentszék nem ugyanaz, mint a Vatikán; előbbi a pápa személye és apparátusa, utóbbi az igazgatásában, „tulajdonában” lévő állam. A Szentszék egy szuverén résztvevője a nemzetközi diplomáciának, a Vatikán pedig egy másik.

2. A Vatikán részt vesz külképviseletein, nunciatúráin, valamint a pápa tanításán keresztül a nemzetközi kapcsolatok alakításában.
3. Diplomáciai célja, hogy gondját viselje az egyetemes egyháznak, és világi kapcsolatain keresztül mindenütt jelen legyen.
4. A pápa elismert szuverén joga részt venni a diplomáciában, politikai autonómiája van, „Isten szavát hangoztatja a világban”.
5. A diplomácia kialakulása lassan 1700 éves, a legdinamikusabban II. János Pál alatt növekedett a követségek és nunciatúrák száma (duplázódás).

6. A pápalátogatások hagyományát VI. Pál és XXIII. János pápa teremtette meg, célja tisztán zarándoki; találkozni egy néppel, megismerni azt, tanúsítani irántuk az elkötelezettséget és az egyház közelségét. Az egyház tehát nem „beavatkozik” más területekre, hanem saját küldetését teljesíti.
7. A pápa kettős minőségben utazik: államfő és az egyház legfőbb lelkipásztora.
8. Magyarország II. János Pál alatt vette fel a Vatikánnal diplomáciai kapcsolatait (1990), és 1997-ben született meg az államközi vatikáni szerződés, ami gyakorlatilag az egyházi intézmények finanszírozási kérdéseit rendezi – ezt újította fel a II. Orbán-kormány 2013-ban.
9. Ma a Vatikán alig 350 diplomatáján keresztül 180 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot – ennél többel csak az USA –, legutóbb tavaly keletkezett ilyen Dél-Szudánnal.
10. Megfigyelő az ENSZ-ben, UNESCO-ban, WHO-ban, Európa Tanácsban, együttműködik az Interpollal is, teljes jogú tagja viszont az EBESZ-nek, a Nemzetköz Atomenergia-ügynökségnek.
11. A Vatikán nem engedi a kettős állampolgárságot.
12. A nemzeti jogok egyetemes nyilatkozatát is szorgalmazza az emberi jogok analógiájára.

13. „Az értéket figyelmen kívül hagyó politizálás értéktelen politizálás” – II. János Pál a Szejmben a rendszerváltozás előtt (lengyel törvényhozás).
14. Egyes törvényeket a pápa szerint nem tekinthetünk jóknak pusztán azért, mert demokratikus úton hozták őket, „gondoljunk az abortuszra vagy az eutanáziára”, de akár „Hitler hatalomra kerülésére” is.
15. A demokráciaimport helytelen folyamat, félbevágja azt a folyamatot, amely során emberek egy csoportja közösen ismeri fel a szabadságot. Emiatt nemzetek újra kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, így tehát a rendszerváltozás folyamata a pápa szerint neokolonista volt.
16. II. János Pál 104 zarándokutat tett, ezek során még ennél is több országban járt.
17. „A mennyei haza szolgálata nem ellentétes a földi haza szolgálatával.” II. János Pál pápa nemet mondott a kozmopolita feloldódásra, a család és a nemzet felbomlására, a nacionalizmus túlburjánzását viszont patrióta alapon kívánta akadályozni, elfogadva más nemzetek szuverenitását.

Ki buktatta meg a kommunizmust? – Illés Pál Attila történész, szomszédságpolitikai szakértő

18. 1966-ban érsekként összegyűjtötte a lengyel-német közös történelem elemeit tabuk nélkül, Németországba küldte és bocsánatot kért mindenért, illetve jelezte: megbocsájt, amit kell. 12 év múlva kapott rá választ, pápává választása idején.
19. „Hogy ki buktatta meg a kommunizmust? Bukott az magától is.” II. János Pál szerint a Szovjetunió alap, gyökerek és remény nélküli világot épített fel, és épp azt hirdette, amit rombolt: a társadalmon belüli kis közösségeket.
20. „Európa két tüdővel lélegzik. Egy keletivel és egy nyugatival.”
21. Nem tartott fenn bensőséges viszonyt magyar egyházi vezetőkkel a hetvenes-nyolcvanas években.
22. A közép-európai rendszerváltozás 1978. október 22-én kezdődött, amikor Rómában azt mondta: „Ne féljetek!” 1979. júniusában látogatott először Lengyelországba, majd Mexikóba utazott. Varsóban milliók tódultak az utcára, a tömegben elveszett a kivezényelt 80 ezer ügynök.
23. Hatására jött létre a lengyel Szolidaritás 1980-ban, ez volt az a pillanat, amikor Illés Pál Attila szerint a kommunizmusnak már számolnia kellett az emberekkel.

Napi szintű ökumenikus egyeztetés – Gonda László református teológus

24. A XX. századot másokkal együtt az ökumené századává tette, pedig nem indultak jól a dolgok – XI. Piusz pápa az 1920-as évek végén megtiltotta az egységmozgalomban való részvételt.
25. A II. vatikáni zsinat Unitatis Redintegratio kezdetű, az ökumenéről szóló dokumentumának szövegezésében Karol Wojtyła, a  fiatal krakkói érsek, a későbbi II. János Pál pápa is részt vett.
26. 1988-ban a Kereszténység Egységét Előmozdító Titkárságot pápai tanács rangjára emelte, mely napi szintű együttműködést alakított ki a ma 345 tagú Egyházak Világtanácsával, pápasága idején a genfi székhelyre is ellátogatott.
27. Első magyarországi látogatásán a Debreceni Református Nagytemplomban beszélt.
28. 1995-ös, „Hogy egyek legyenek” kezdetű enciklikája ökumenikus mérföldkő, melyben szorgalmazta, hogy  a világ legfontosabb kérdéseiben együtt foglalnak állást az egyházak.
29. Pápasága idején , ’99. október 31-én Augsburgban a Lutheránus Világszövetséggel közös nyilatkozatot adott ki a Katolikus Egyház a megigazulás tanáról : a reformáció óta eltelt időben a tanítás már olyan módon is megfogalmazható, ami a szembenállást nem indokolja.
30. Ökumenikus Charta: együttes elköteleződés Európa jövője alakításának kérdésében.

Magyar Nemzet, 2014. április 23..

Létrehozva 2014. április 25.