Panaszkodástól hálaadásig
„Jó dolog az Urat dicsérni … Tetteid, Uram örömmel töltenek el, kezed művein ujjongok.” Zsolt 92,1.5
Úgy féléve feltűnt, hogy az otthoni hangulat már nem a régi. Valahogy semmivel sem voltunk elégedettek, mindenki negatív volt, tele elvárásokkal a többiek iránt. Öröm helyett panasz, elégedettség helyett nyafogás. Egymással is türelmetlenek voltunk.
Egy nap elegem lett. „Ennek véget kell vetni!”
Az Úr mintha a „dicsér” szót súgta volna a szívembe, rámutatott, hogy hiányzik otthonunkból, az életünkből a hálaadás, az Isten-dicséret. Hazafelé az iskolából közöltem az új szabályt: „Mától kezdve Isten-dicsérő család leszünk. Mindenért hálát fogunk adni az Úrnak. Apróság vagy nagy dolog, közvetve vagy közvetlenül érint minket, dicsérni fogjuk érte Istent.”
Beszereztem egy kis füzetet, s egy tollal együtt a tévéállványra tettem. Este belelestem, s elragadtatással olvastam kislányom első bejegyzését a lap tetejére írt „Dicsérlek, Uram, mert…” folytatásaként:
„Brownie-t sütöttem.
Beengednek edzeni a Központba.”
A következő napokon szaporodtak a bejegyzések, mindenki írt a füzetbe.
– Mrs Macedóért, az angoltanáromért
– Eladtam 31 doboz sütit a cserkésznapon
– Apa munkájáért
– A ma reggeli családi áhítatért
– 85 doboz süti kelt el
– Ma nem kell túlóráznom
– Nincs semmi bajom…
Ahogy telt az idő, s folytattuk a hálaadást, az otthoni hangulat kezdett megváltozni.
Mai igénkben a zsoltáros arra tanít, hogy jó dolog az Istent dicsérni. Valami titokzatos erő van abban, ha dicsőítjük az Urat. A hálaadással együtt járó öröm elfogadóbbá, elnézőbbé tett minket, melegebbé, barátságosabbá az otthoni hangulatot.
Hogy most már csak kedves, dicsérő szavakat hallok? Korántsem. Emberek vagyunk, s újra meg újra panaszkodunk is. De az Istendicsérő füzetünk felhívja figyelmünket Isten jóságára, készségesebbé tesz a hálaadásra. Megtapasztaltuk, hogy „jó dolog az Urat dicsérni”.
Minden nap van alkalom a hálaadásra, hol apróságokért, hol fontosabb dolgokért. A dicséret enyhít a terheken, s életünk mások számára is jó illatot áraszt. Próbáljátok ki. Adjatok hálát Istennek a szabad parkolóhelyért a bejárat mellett, vagy a távolabbiért, ami alkalmat ad a sétára a szabad levegőn. Dicsérjétek Istent a banki ügyintéző kedvességéért. A kora reggeli felkelésért, ami lehetőséget ad arra, hogy élvezd a természet hajnali szimfóniáját – még akkor is, ha a kutyát ébresztett fel szombaton reggel öt órakor.
Dicsérd az Urat! Jó neked, és jó azoknak, akik veled élnek.
Uram, dicsérő éneket akarok énekelni neked minden nap viszonzásul jóságodért. Bökd meg a szívemet, hogy ezt mindig megtegye, hisz Te, Uram, mindig méltó vagy a dicséretre! Jézus nevében, Ámen.
(forrás: lelekerosito.hu)
Létrehozva 2012. szeptember 14.