A közelmúltban monumentális művel gyarapodott a hazai katolikus liturgikus könyvek gyűjteménye. A Szent István Társulat megjelentette a II. Vatikáni Zsinat határozata alapján megújított és II. János Pál pápa tekintélyével kiadott Római Rituálé részét képező Áldások könyve liturgikus kiadványt, a hivatalos vatikáni szöveg alapján készült magyar fordítást. A Magyar Kurír a 782 oldalas kötet szerkesztőjével és fordítójával, Verbényi István protonotárius kanonokkal beszélget.

– Mennyi idő alatt készült el az Áldások könyve?

– A könyv története messzire nyúlik vissza. Az Áldások könyve 1984-ben jelent meg Rómában, s én ezt követően sokat foglalkoztam vele. 1994-ben készítettem a magyar kiadáshoz az első tervezetet. Konkoly István püspök úr abban az évben átadott nekem egy A4-es borítékban 215 oldalt, az Áldások könyvének nyers latin fordítását. Mi pedig Katona Nándor új-szegedi plébánossal munkához láttunk. Ma már Katona Nándor atya nem él. A könyv készítése hol lelassult, hol felgyorsult, de én folyamatosan dolgoztam rajta.

– Milyen koncepció alapján készült a kötet?

– Már az említett 1994-es évben leírtam, hogyan képzelem el az Áldások könyvének teljes szerkezetét. Az olasz Áldások könyvét tekintettem mintának, amit már akkor kiadtak, de még nem jelent meg a Liturgiam authenticam (A népnyelvek használata a római liturgia könyveinek kiadásaiban). Úgy gondoltuk, hogy kiválogatjuk a megfelelő áldásokat, melyeket majd használni fogunk. Ezért készítettünk egy kérdőívet, amelyben választ kértünk az áldások fajtáira, magyarázó szövegekkel ellátva. 2001-ben döntő változás történt, mert az Istentiszteleti Kongregáció kiadta a Liturgiam authenthicam instrukciót, amelyben pontosan meghatározták, hogyan kell elkészíteni a liturgikus könyvek nemzeti nyelvű fordítását. Ebben egyértelműen benne volt, hogy nagyon szigorúan ragaszkodni kell anyagában is a szerkezethez, vagyis egyszerűen le kell fordítani. Ezzel az volt a gond, hogy az egyes áldásoknál csak egy szentírási szöveg szerepelt, a többieknél pedig csupán utalás. Az olasz példát alapul véve az volt az elképzelésem, hogy készítünk egy függeléket, amelybe beletesszük a szentírási szövegeket, a zsoltárokat, halleluja verseket, bizonyos himnuszokat és énekeket. A munkába nemcsak egyházi, hanem világi személyek segítségét is kértem, mert a szentírási szövegeknek, zsoltárok dallamainak összeállítása nem volt egyszerű feladat. Számrendszerrel, utalásokkal jeleztük, hogy hol lehet megtalálni ezeket. Az Áldások könyvének végleges változatában mi még hozzátettük a magyar áldásokat, illetve a szükséges kiegészítéseket. Az eredeti latinban például a temető megáldása szerepelt, de a kolumbáriumé nem. Nálunk viszont nagyon sok templomban van kolumbárium, és ezért az áldás szövege szükséges. Mi ezeket begyűjtöttük, megfelelően beépítettük a könyvbe. Voltak olyan áldások is, amelyeket kicsit harmonizálni kellett. Magyarországon – és általában a német nyelvterületen – a házak megáldása vízkereszt ünnepéhez kötődik. A latin nyelvű Benedictionáléban viszont ez húsvéthoz kapcsolódik. Mi közöljük a húsvét idején elhangzó eredeti áldás szövegét is, de a következő alpontban jelezzük a magyar gyakorlatot is, áldás vízkereszt után. A magyar hagyományból átvett áldásokat piros csillaggal jelöltük meg. Az Áldások könyve tehát áttekinthető és könnyen kezelhető.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2012. augusztus 27.