Zion Isaiah Blick from The Hope Collective on Vimeo.

Judit testvér megjegyzései a video kapcsán alább olvashatók. A szerk.

Óriási, hogy a szülők megosztották a világgal kisfiuk történetét. Óriási, hogy ráadásul hívő szülőkről van szó. És óriási, hogy sok ember (a videóban olvasható angol hozzászólásokból kiderül) Isten tökéletes szépségét látja meg a kis életben.

Különösen az az óriási az egészben, hogy hagyták ezt a gyermeket megszületni. Emberi mivoltát tekintették, és tejes mértékben elfogadták olyannak, amilyen. Nem ütköztek meg a betegségén, nem mondták születése előtt azt, hogy “így nem kellesz nekünk”. Úgy várták, hogy “olyan lesz, amilyennek jön, úgy szeretjük, ahogyan van”.

Manapság ezer meg ezerféle indokból abortálnak magzatokat. Miért? Mivel magukat nézik a szülők, nem akarják a szenvedést, nem akarják 10 nap kedvéért azt a 9 hónap “macerát”, nem akarják, hogy szenvedjen a gyerek – vagy inkább magukat féltik a betegség látásától. Ám ha szeretettel várják azt, aki jönni akar, s felkészülnek arra, hogy bármilyen lehet, bárhogyan érkezhet, akkor az a 10 nap életük legszebb időszakává válhat, s nemcsak sajátjukévá, hanem mindazokévá, akikkel megosztották örömüket. Minden emberi élet öröm, minden emberi életet akar a Jóisten, s megáldja azokat, akik várják.

Az Egyház is ezt tanítja, érdemes elolvasni a Donum vitae-t, mai, életbevágó születés körüli kérdésekkel foglalkozik. “Könnyű” azoknak, akiknek csak 10 napot “vesz el” az életükből egy beteg gyermek, de mi van a többiekkel, akik hosszú évtizedeken át “kényszerülnek leragadni mellette”? A kulcs csak a szeretet. Sokan ismerünk súlyos betegséggel, fogyatékkal élő embereket és családjaikat. Mindenki máshogy képes megküzdeni a feladattal, de akik közülük elfogadták az új életet olyannak, amilyen, minden nehézségével együtt, biztosan nem mondják azt, hogy jobb lett volna, ha nem születik meg.

Csupán saját ismeretségi körömből kiindulva: sokkal szegényebb lennék, ha nem ismerhetném jó néhány barátomat, akiket a szülők egyszerűen abortáltathattak volna. De nem tették. Hála Istennek! Uram, köszönök minden emberi életet, köszönöm, hogy mindenkiben arra hívsz, hogy a Te gyönyörűségedet szemléljem, s hogy Téged szeresselek bennük!

Létrehozva 2014. február 13.