ENSZ, február 13. (C-Fam) Az ENSZ Szociális Fejlesztési Bizottságának éves ülése mellett nemrégiben megrendezett ENSZ-rendezvény rámutatott, hogy a gyermekek nemi identitását megerősítő ellátás, beleértve az ENSZ által támogatottat is, káros a gyermekekre, tudományosan megalapozatlan és nem felel meg a nemzetközi szabványoknak. A panel résztvevői arra kérték a kormányokat, hogy utasítsák el ezt a fajta ellátást.

A Concepts of Truth International és Burundi ENSZ-küldöttsége által szervezett rendezvényen előadást tartott Miriam Grossman, okleveles pszichiáter, Joseph Figliolia, a Manhattan Institute gender gyógyászatra szakosodott politikai elemzője, valamint Laura Perry-Smaltz, transzneműségből visszaváltoztatott író és előadó.

Dr. Grossman kifejtette, hogy „a gender identitást megerősítő ellátás ellen szóló bizonyítékok félelmetesek és napról napra gyarapodnak”, és hozzátette: „mélyen aggasztó, hogy az ENSZ nyomást gyakorol […] a fejlődő világra, hogy azt tanítsák, hogy a gendert a születéskor hozzárendelik a gyermekhez.”

A gender identitásukkal küzdő fiatalokkal végzett munkájának tapasztalatai alapján Grossman a szexuális felvilágosító tananyagok, különösen az ENSZ által támogatott programok ellen szólalt fel, melyek azt tanítják a gyerekeknek, hogy túlléphetnek biológiai adottságaikon, elutasíthatják testüket, és hogy „a testtől való elszakadás egészséges és normális”.

Dr. Grossman „abszurdnak” nevezte, hogy az ENSZ hamarosan megrendezi a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság ülését, miközben a nőiesség definíciójába állítólag beletartoznak azok a férfiak is, akik nőként azonosítják magukat.

A pubertásgátlókat „kockázatos kísérletnek” nevezve Dr. Grossman azt mondta: „nem feltételezhetjük, ahogyan a gender identitást megerősítő ellátás teszi, hogy [a pubertás] egyszerűen be- és kikapcsolható anélkül, hogy nagy árat kellene fizetni ezért”.

Dr. Grossman elmagyarázta, hogy a gender identitást megerősítő kezelés céljából történő tesztoszteron- és ösztrogénbevitel a fiatalok agyát „abnormális szintnek teszi ki a méhben töltött idő óta az agy növekedésének és átalakulásának legkritikusabb időszakában”, és hogy „a lányok teste nem arra lett tervezve, hogy rendkívül magas tesztoszteronszintnek legyen kitéve”.

Joseph Figliolia azzal érvelt, hogy a gyermekgyógyászatban a gender identitást megerősítő ellátásnak hiányzik az erős tudományos alapja. Rámutatott, hogy ezeknek a beavatkozásoknak az „eredeti klinikai indoklása” a holland protokollon alapult, amely a mai orvosi szabványok szerint „a bizonyítékok hierarchiájában nagyon alacsony szinten áll”.

Figliolia elmagyarázta, hogy a protokoll egy „nagyon kis” mintán végzett tanulmányon alapul, és többek között olyan populáció számára fejlesztették ki, amely „gyermekkorban kezdődő diszfóriában” szenved, és nincs más egészségügyi problémája. Figliolia hangsúlyozta, hogy manapság a kamasz lányok azok, akik gyakran felkeresik a gender identitás megerősítésére szakosodott klinikákat, gyakran pszichiátriai problémákkal is küzdve.

Figliolia szerint az Egyesült Államokban a gyermekek gender identitás megerősítésére irányuló ellátás „konszenzus illúzióját” teremtő „kulcsszereplői” a Transzneműek Egészségéért Világszövetség (WPATH), az Amerikai Endokrin Társaság és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia.

Figliolia kritizálta őket azért, hogy a gender identitás megerősítésére irányuló ellátást „polgárjogi problémává” redukálták anélkül, hogy megfelelő figyelmet fordítottak volna az orvosi kutatásokra. Olyan eseteket említett, amikor elnyomták a tanulmányokat, egymás eredményeit idézték, és közös szerzőket használtak, „amely mesterségesen felfújta azt a mértéket, ami [a gyermekek gender identitását megerősítő ellátás] elfogadott gyakorlata volt”.

Figliolia és Dr. Grossman a pszichoterápiát jelölték meg a gender identitásuk miatt szenvedő fiatalok számára előnyös kezelésként, és azt mondták, hogy „sokkal kedvezőbb a kockázat-haszon aránya”.

Laura Perry-Smaltz, aki korábban transzneműként azonosította magát, sajnálatosnak nevezte, hogy „nem biztosítjuk a szükséges tanácsadást ezeknek a gyerekeknek; olyan ideiglenes megoldást a nekik, amely egy pillanatra jobb kedvre deríti őket, de nem oldja meg azt az problémát, amiért eleve nem szeretik magukat”.

Burundi állandó ENSZ-képviselője ellenezte, hogy „a gyermekeket olyan orvosi kezeléseknek vessék alá, amelyek véglegesen megváltoztatják reproduktív szabadságukat, jelenlegi és jövőbeli családi stabilitásukat, és veszélyeztetik egészségüket és méltóságukat”, és kijelentette: „azoknak az intézményeknek, amelyeknek gondoskodniuk és védeniük kell őket, be kell tartaniuk a kompetens hatóságok által megállapított legmagasabb egészségügyi szabványokat”.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2026. február 20.