Miközben a Szent Arc iránti tisztelet újjáéled, egy új dokumentumfilm összekapcsolja az ősi ereklyéket, a modern csodákat és az Isten arcát látni vágyó örök vágyat.

„Uram, a te arcodat akarom keresni. Ne rejtsd el előlem arcodat” Ez a vers a 27. zsoltárból egy gyönyörű film, a »Jézus arca« című film kezdetét jelzi, amely június 3-án kerül a mozikba, és amely segít megválaszolni ezt a kérést, miközben vizsgálja Jézus arcát, melyet a torinói lepel, Veronika fátyla, a manoppellói fátyla és az isteni irgalom eredeti képe ábrázol.

„Jézusban megtapasztaljuk a láthatatlan láthatóságát, Isten arcát és Jézus Krisztus arcát” – mondja a film narrátora.

A nyomozás akkor kezdődik, amikor a lengyelországi díjnyertes dokumentumfilm készítői Krakkóba utaznak, hogy megvizsgálják Jézus arcát a torinói lepelről egy ottani kiállításon. A nézőknek emlékeztetik, hogy II. János Pál pápa 1978-ban, a konklávéba vezető úton meglátogatta a torinói leplet, és „az evangélium tükrének” nevezte.

Ezután Konstantinápoly következik, ahol a film Nyugat-Ázsiától Európáig követi az edesszai Mandylion útját, amelyen Jézus arcának csodálatos képe látható. Rómában Veronika fátyla és története kerül előtérbe.

A dokumentumfilm megvizsgálja az egyes képek különböző jellemzőit, például bemutatja és elmagyarázza a lepelen látható sebeket. Szakértők, köztük Anna Krogulska, egy laikus misszionárius, aki a világot járja, hogy a lepelről beszéljen, történelmi tényeket emelnek ki és lelki tanulságokat vonnak le az egyes képekből. Például fontos felfedezés, hogy Jézus Krisztus későbbi ábrázolásainak archetípusai megtalálhatók a Mandylionban és Veronika fátylában.

Erőteljes és megható

A lengyel filmrendező, Jaroslaw Redziak erőteljesen épít az egyes lépésekre, nem megfeledkezve az eredeti Irgalmas Jézus-képen található, könnyen elnézhető felfedezésekről és arról, amit Jézus ezeken keresztül mond nekünk.

Bár a film lengyel nyelvű, a különböző narrátorok által szinkronizált angol fordítások minden jelenethez tökéletesen illeszkednek, így a nyelvi különbség gyakorlatilag észrevehetetlen.

A film tempós, végig fenntartja a néző érdeklődését. A filmbe különböző korszakokból származó, Jézussal kapcsolatos képek vannak beillesztve, például egy 5. század első feléből származó mozaik, amely az egyik legkorábbi ismert ábrázolása Jézusnak, mint hosszú szakállú, hosszú hajú, érett férfinak. Aranyszínű, ragyogó ruhában ábrázolja Jézust, mint Pantocratort, az univerzum uralkodóját.

Időnként rövid animált átkötések jelennek meg, amelyek bevezetik és összekötik a szakaszokat. Fekete-fehérben egy művész keze egyszerű képeket töröl, majd gyorsan új képeket rajzol, hogy bevezesse a következő jelenetet. Amikor például a 13. században a fátylat Konstantinápolyból Rómába vitték, a költözést ábrázoló vázlat a legkorábbi vatikáni bazilika és udvara képét eredményezte. A felvonulás a Szentlélek-templomban ér véget.

Ezután a jelenet a Rómától két órányi autóútra északkeletre található manoppellói kapucinus templomra vált, ahol 2006-ban XVI. Benedek pápa 400 év után elsőként tett látogatást, kifejezetten a manoppellói fátyol tiszteletére.

A manoppellói fátyol, más néven Volto Santo („Szent Arc”), egy különleges tengeri anyagból, biszusból készült, és Jézus feltámadásának arcát ábrázolja. A film hosszasan elidőzik ezen a helyen, miközben megvizsgálja a Volto Santo-n látható Jézus arcának gyönyörű képét. Mivel a fátyol átlátszó, az elölről rávilágító fény egy nyugodt, szinte mosolygó Jézust mutat. Hátulról megvilágítva arcán több seb és fájdalom látszik.

Ez a rész különös jelentőséget nyer egy férfi és egy nő valós történetével, akiknek az élete megváltozott, amikor kapcsolatba kerültek a fátylon látható Jézus arcával.

A fátyol szakértői értékes információkat osztanak meg. Köztük van Carmine Cucinelli kapucinus atya, a manoppellói Szent Arc-szentély egykori őre, aki XVI. Benedek pápát fogadta; Paul Badde, aki kiterjedt kutatásokat végzett a fátyolról; valamint Blandina Paschalis Schloemer nővér, német trappista apáca és fátyolszakértő, aki négy évtizeddel ezelőtt rendkívüli hasonlóságot vett észre Jézus arcának torinói lepelén és a manoppellói fátylon. Vizuális elemzések később megerősítették a nő meglátását, amelyre a film is kitér.

A nézők hallhatják Szent Gertrúd, a nagy Ssent történetét és Jézus arcáról szóló látomását is. Blandina nővér ezt a fátyollal hozza összefüggésbe. Egy másik nővér egy súlyosan fogyatékos kisfiú mélyen megható történetét meséli el, aki a fátyollal kapcsolatos élménye révén tanulta meg mélyen szemlélni Jézus arcát.

Elmesélik továbbá egy pap élményét, akit gyermekkorában Jézus mentett meg, és hogy a manoppellói fátyol megmutatta neki, hogy Jézus „e világ ura és királya, és soha nem hagy el minket. Bármilyen nehézséget is élünk át, Isten velünk van. Ezzel a vidám arccal jön el hozzánk, hogy bizalmat ébresszen bennünk iránta”.

Ezenkívül a film kiemeli, hogy Lisieux-i Szent Teréz hivatalos neve a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról elnevezett Szent Teréz. Ő festette meg Jézus arcának képét, és a festményt a karmelita kertben lévő pavilonba helyezte, ahol imádkozott, erőt és odaadást talált a Szent Arc iránt.

Ezekhez a képekhez és ikonokhoz – amelyekről úgy tartják, hogy nem emberi kéz alkotta őket, hanem csodálatos, megmagyarázhatatlan módon jelentek meg – csatlakozik az egyetlen olyan kép, amelyet emberi kéz festett, és amelyet ma ebbe a kategóriába sorolnak: az Irgalmas Jézus eredeti képe, amelyet Eugeniusz Kazimirowski festett Szent Fausztina lelki vezetője, Boldog Sopocko Mihály utasításai alapján, a Szent Fausztina által Jézustól kapott utasítások szerint.

A film hangsúlyozza, hogy Jézus szemében, arcán és tekintetében egy irgalmas embert látunk, aki hallgat ránk és mélyen törődik azzal, ami a szívünkben történik. A film még olyan elemeket is talál a képen, amelyek összekapcsolják a torinói lepel és a manoppellói fátyol képével.

További ráadás anyag

A film bemutatója gondviselésszerűnek tűnik. XIV. Leó pápa megválasztása eszünkbe juttatja az utolsó Leót (XIII. Leót), aki 1885-ben, pontosan 140 évvel ezelőtt, megalapította Jézus Szent Arcának tiszteletét és egy főtestvériséget. Ugyanebben az évben Szent Teréz és egész családja a testvériség első tagjai lettek.

A főfilm után látható anyag fényt derít a Szent Arc iránti tiszteletre. Először is, Lawrence Carney atya, aki az Apostolok Királynője Benedek-rendi apáca rendjének káplánja volt és ismerte Mary Wilhelmina Lancaster nővért, ma népszerűsíti ezt a tiszteletet. Kiemeli, hogy 1843 és 1848 között a karmelita Mária Szent Péter nővérnek adott látomásokban Urunk kinyilatkoztatta Jézus Szent Arcának tiszteletét, hogy meggyógyítsa a neki okozott sebeket – különösen a kommunisták és az Ő és az Egyház ellenségei által elkövetett istenkáromlást. Szent Arcának imádása engesztelésként ugyanaz lenne, mint amikor Veronika letörölte Szent Arcát a Kálvária felé vezető úton.

Ez az áhítat hatékony gyógymódként szolgálna a Krisztus ellen elkövetett bűnök ellen (és azok jóvátételére). Ez a látomás és a tisztelet terjedését követő számos csoda arra késztette XIII. Leó pápát, hogy megalapítsa az érseki testvériséget, és engedélyezze a Jézus arcát ábrázoló skapuláré használatát, hogy az segítse jóvátenni az ő szenvedése alatt arcának okozott minden sérelmet.

Robert Altier atya, a St. Paul-Minneapolis érsekség papja és a God’s Plan for Your Marriage (Isten terve a házasságodra) című könyv szerzője, leírja, mi történt 1849-ben, amikor Veronika fátylát kiállították, és egy darab sima selymet tettek elé.

„Új pápánk és a ’leói’ spiritualitás valóban inspirálhatja az új generációt és sok mozinézőt, hogy jobban megértsék, miért olyan fontos ez a tisztelet, még a modern korunkban is” – mondta. „Csodálatos látni a szellemi folytonosságot XIII. Leó pápától, aki elsőként hagyta jóvá a Szent Arc iránti áhítatot, amint azt Szent Péter Mária nővérnek kinyilatkoztatta, egészen a mai napig, XIV. Leó pápáig, és elképzelni, hogy a Szent Arc iránti áhítat újjáéledése valósággá válhat. Remélem, hogy XIV. Leó pápa megnézi a filmünket!”

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. június 8.