A budavári rózsafüzéres körmenetek hagyományteremtő gyakorlata katolikus férfiakat szólít Szűz Mária hitvalló seregébe. Az egyre növekvő lélekszámú közösség  a Szűzanya ikonját követve vonul fel imádkozva minden hónap első szombatján. A kezdeményezés célja, egyháztörténeti háttere, valamint a teológiai keretei figyelemre méltóak.

A budavári körmenet gondolata

A kezdeményezés felelőse az Arma Dei társulat vezetője, Szász Péter. A közösség nevét Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt levelét záró buzdításából (Ef 6,11) vette: „Öltsétek fel Isten fegyverzetét”. A körmenetek gondolatának a hátterében két jóbarát inspirációja áll. Az első a közösség korábbi lelkivezetője, megboldogult Földi Endre atya, a Szent István Bazilika szűzmáriás lelkületű hajdani káplánja, akit Szász Péter a bérmaapjaként is tisztel. A másik személy Molnár Ferenc világi krisztushívő, akinek ereiben édesanyja révén lengyel vér is csörgedez, és a lengyelhoni »Żołnierze Chrystusa« („Krisztus katonái”) közösség tagja. Az isteni gondviselés így gondoskodott arról, hogy Budapesten is elinduljon a Lengyelország nagyvárosaiban régóta zajló „Férfiak Rózsafüzére” kezdeményezés.

A körmenetek ideje

Az első budavári rózsafüzéres körmenetre 2021. május 31-én, Szűz Mária Királynő hagyományos ünnepnapján került sor. Azóta a hithű férfiak rendszerint elsőszombatok alkalmával rendezik meg az imádságot.

Szűz Mária Királynő

A Boldogságos Szűz Mária minden teremtmények között a legelső és legtökéletesebb, ezért megkülönböztetett tisztelet, hüperdulia illeti meg. A Megváltó társaként nemcsak a szeplőtelen fogantatás és a mennybevétel, hanem a mennyben való megkoronázás is megillette őt. Az angyali üdvözletben véget nem érő királyi széket ígér a szent angyal („országának nem lesz vége” – Lk 1,33), amely Máriának is dicsőséget ígér. A Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonya csillagkoronával tűnik fel az égen (Jel 12,1).

Nazianszi Szent Gergely szerint Szűz Mária az egész mindenség Királyának édesanyja. Mária ezért Úrnő, Úrasszony, Királynő. Így szólítja Máriát már Origenész, Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János, Krétai Szent András is. Az Egyház hittudósai pedig minden teremtett lény Királynőjének, a mindenség Úrnőjének nevezik: ebben a hitben osztoznak az Egyház püspökei és papjai, és minden katolikus hívő.

A Szűz Mária teljes királynőségére utaló ünnepet Isten szolgája XII. Piusz pápa [1939–1958] 1954. november 1-én, a mennybevétel dogmája kihirdetésének negyedik évfordulóján rendelte el az egész Egyház számára május 31. dátummal.

Az elsőszombat értéke

A liturgiában az esztendő minden szombatját – hacsak valamilyen ünnep nem tűnik fel – lehetséges, helyes és üdvös Szűz Mária szombatjaként megünnepelni és rajta Isten Anyjának a tiszteletére szóló votív misét mondani.

A szombati nap a Teremtő megpihenésének és az Úr Krisztus sírban nyugvásának emlékezetét hordozza. A hét első napjának, a feltámadásnak a vigíliája. A szombati naphoz mindezért jól illik a böjtölés és a virrasztó imádkozás. A liturgikus gyakorlat hagyományosan vigíliával ünnepli Húsvét, Pünkösd és a kántorböjt szombatjait is.

Különleges értéke van az egyes hónapok első szombatjainak. Ez a nap a Fatimai Szűzanya rendelése szerint Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének napja. Szűzanyánkat legjobban úgy szeretjük, s azzal engeszteljük igazán értünk fájó szívét, ha meggyónunk, szentáldozáshoz járulunk és a rózsafüzér által bekapcsolódunk Mária imádságába. Így tesszük képessé magunkat arra, hogy szívünkben ismét termékeny talajra hulljon és szárba szökkenhessen a mi Édesanyánk által közvetített megváltó isteni malaszt.

A körmenetek célja

Szász Péter így fogalmazza meg a férfiak rózsafüzérének a célját: „A Boldogságos Szűzanya szeplőtelen szívének engesztelése által Isten nagyobb dicsőségét szolgálni önmagunk, nemzetünk és az egész világ megszentelésével. Ezt a természetfeletti kegyelem által felemelt sajátos természetünk teremtett adottságaival szolgáljuk. Férfiak vagyunk, és magyarok. Célunk a Regnum Marianum színeváltozása, a Világ Győzelmes Királynőjének diadala.”

A Márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegyképének oltalmában

A budavári férfi zarándoklat élén a Márianosztrai Szűzanya kegyképének eredeti méretű másolatát mintegy trónuson hordozzák. A legelső alkalommal azonban még egy kisebb másolatát vitték Hadvezérnőjük képmásának az Arma Dei katonái, amely köré kereszt alakzatba rendeződve imádkoztak. Jelképesen a Hősök terétől elindulva a pest-belvárosi Nagyboldogasszony-plébániatemplomig menetelve mondták a szentolvasót.

A márianosztrai pálos templom eredeti titulusa a Boldogságos Szűz Mária elszenderülésének és mennybevételének ünnepe. A templom XVIII. századi újjáépítésekor a jobb oldali toronynak a templomhajóval érintkező alsó szintjén alakították ki azt a kápolnát, ami a Boldogságos Szűz Mária częstochowai kegyképe másolatának adott helyet. Az 1749. augusztus 31-én elsőként – stilizáltan – megkoronázott és felékesített másolaton vélhetőleg a 19. század végén jelentős módosításokat hajtottak végre, amely a Szűzanya tekintetét és arcát érintette. Innentől fogva lett a ma is ismert megjelenésű, és immáron mint a Márianosztrai Boldogságos Szűz Mária kegyképét emlegették. A képet aztán P. Árva Vince  márianosztrai plébános, klandesztin pálos szerzetes 1982-ben a kápolnából a főoltárra helyezte. A kápolnába, a kegykép helyére a Fatimai Szűzanya szobra került, s ettől kezdve fatimai kápolna néven emlegetik. Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek hozzájárulásával 1986. október 8-án megtörtént a kegykép második megkoronázása a Magyar Szent Korona imitációjával, s ezzel egy időben bíboros úr engedélyével a templom titulusa Magyarok Nagyasszonya  névre változott. (A Nagyboldogasszony szoborcsoportja ekkor került a sekrestyébe.) Ennek megfelelően a kegykép tisztelete is e néven folytatódott. A kegyképet 2010. október  12-én, a Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius pontifikálta szentmise végén restaurálás céljából levették a főoltárról. A megújult kegykép harmadik megkoronázására – szintén a Magyar Szent Korona utánzatával – 2011. október 9-én került sor. Márianosztrán így a Fekete Madonna és a Magyarok Nagyasszonya tisztelete, Szűz Mária mennyei és magyarországi Királynősége végképpen összekapcsolódott.

Beata Virgo Dabit Auxilium

Kevesen tudják, hogy Boldog XI. Ince pápa – akinek a Budai Várnegyedben a magyarokért tett elévülhetelten érdemeinek jeléül egész alakos szobra áll – az Avianói Márk kapucinus szerzetesnek írott levelében a következő jelszót adta ki a Buda visszavételére induló szövetséges haderők buzdítására: Beata Virgo Dabit Auxilium (BUDA), magyarul „A Boldogságos Szűz ad segítséget!”. A Buda 1686-os török alóli felszabadításához társuló lengyel hadak a magyar pálosok által alapított fényeshegyi kolostor Fekete Madonnájának oltalma alatt vonultak. A töröknek Budáról való sikeres kiűzését ekképpen a Fekete Madonna áldásának tulajdonították. Ennek emlékére került a pálosok új, pestbelvárosi kolostortemplomába (Kisboldogasszony) a kegykép magasigényű másolata.

A budavári körmenet bennfoglaltan Boldog XI. Ince pápa buzdításának emlékezetben tartása és méltó tettekre váltása, egyúttal tiszteletadás az iszlám veszéllyel szemben példásan helytálló Péter-utódnak.

Magyarország engesztelő küldetése, pálosok, Lengyelország

A Márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegyképe közvetlenül vezet Magyarország engesztelő küldetésének a mélységei felé. Első Remete Szent Pál Rendje az egyetlen, magyar földön született, ma is élő férfi szerzetesrend, amelynek sajátságos eredeti hivatása a Szent Kereszt tisztelete, Jézus Krisztus tökéletes engesztelő áldozatával való egyesülés, valamint a Boldogságos Szűz Mária odaadó szolgálata. A lengyelországi Jasna Góra kolostorát Márianosztra és Budaszentlőrinc 16 pálos szerzetese alapította, és a Fekete Madonna is általuk került lengyelhonba. A lengyelek 1717. szeptember 8-án a kegyképet megkoronázták, s azóta Lengyelország Királynőjeként tisztelik. A márianosztrai kegyhely pedig a Fekete Madonna hatására született újjá: másolatának főoltárra helyezésével és a Magyar Szent Koronával való megkoronázásával mint Magyarok Nagyasszonya tűnt fel előttünk.

A Márianosztrai Szűzanya elsőszombati imádságos követésének aktualitása

Az elsőszombati engesztelés többek között felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges imádkozni azért, hogy „Oroszország bűne”, vagyis a kommunizmus, el ne terjedjen a világon. Sajnos Oroszország kifejezett felajánlása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének a Szentatya és a világ püspökei által, az eredetileg kért formában mindmáig nem történt meg. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a Szovjetunió mint entitás bár megszűnt, de a kommunizmus eszméje különböző módokon az egész világon elterjedt. Milliárdnyi ember él nyíltan marxista-leninista hatalom alatt, az ún. „szabad világ” pedig a freudo-marxizmus formájában találkozik vele a gender-ideológiában, a kárhozatos szodomita LMBTQXYZ-mozgalomban, a házasság és a család intézményének szétverésében, a feminizmusban, az abortusz, eutanázia és pornográfia világméretű elterjesztésében. A kommunizmus eszméi mélyen behatoltak az Anyaszentegyház berkeibe is, és „felszabadítási teológia” néven mérgezik az igaz hitet.

A Fekete Madonnának és Magyarország Királynőjének a követése és a rózsafüzér imádkozása hathatós ellenszere az iszlám előretörésének is. Az elsőszombati engesztelésnek különleges aktulitást ad a „vallásközi párbeszéd” és a „vallásszabadság” hamis ideológiáiba csomagolt, rohamosan terjedő egyházi önfeladás, a szekularizmus és a szabadkőművesség tévtanaira hivatkozó önpusztítás. A budavári körmenetek emlékeztetnek rá, amit Boldog XI. Ince pápa is hirdetett, hogy a muzulmán veszedelmet az Istenszülő Szent Szűz segítségül hívásával lehet megakadályozni, és a szent hitet megvédelmezni.

A körmenet jelenlegi útvonala

Az útvonal budavári Mária Magdolna-templom romjai közül indul, és Várnegyedet járja körül, amely a katolikus hívő számára a hitért és a hazáért való nemes küzdelem, hősi áldozat, és a belőlük sarjadó győzelem, végső soron Krisztus és a Szűzanya végső diadalának a jele. Ez a kiindulópont jelképezi a férfias helytállást, hiszen ez volt a néhai helyőrségi templom. Mária Magdolna, akit a feltámadott Úr Jézus Krisztus az „apostolok apostolává” rendelt (Jn 20,17–18), emlékeztet bennünket a bűnbánat, a vezeklés és az engesztelés mindent megelőző fontosságára, a Szenvedő Krisztus követésére, és az apostoli küldetésre is. A romkert pedig felidézi romlott hazánk és az Anyaszentegyházunk siralmas, romos állapotát. A kiindulópont és az útvonal végső soron könyörgésre indít lelkünk üdvösségéért, a bűnösök megtéréséért, valamint magyar hazánk és az Egyház megtisztulásáért, a reményteli újjáépítésért. (A következő körmenettel kapcsolatban Szász Péter készséggel ad felvilágosítást minden érdeklődőnek: 70/322-8259; info@depositum.hu)

Fogadalmi szentmise a Szeplőtelen Szív tiszteletére

A körmenet forráspontja a Szent Mária Magdolna-templom romjai között bemutatott fogadalmi szentmise. A legszentebb áldozatot az Egyház latin rítusában, és abban a hagyományos formában mutatják be, ahogyan e falak között mindig is bemutatták, és ahogyan őseink imádkoztak és fogadták a megszentelő isteni malasztot századokon át. Az Egyháznak az apostoli időktől fogva szervesen fejlődő szent liturgiája valósággal árasztja a Isten életét: megtisztít, átváltoztat és fölemel. A lelket katolikus hittel, imádattal és szeretettel tölti el, a testet térdre ereszti és fegyelmezetté teszi. Aligha volna tisztább forrása ennek az útnak.

„Légy erős, légy férfi!” (1Kir 2,2)

A halni készülő Dávid így folytatta a Salamonnak szóló intelmeit: „Tartsd meg, amit elrendelt Istened, az Úr! Járj az ő útján, tartsd meg rendelkezéseit, parancsolatait, törvényeit és intelmeit… Akkor boldogulsz mindenben, amit teszel, és mindenütt, amerre fordulsz. Akkor beteljesíti az Úr a nekem adott ígéretét…” (1Kir 2,3–5)

A körmenet történeti és teológiai vázlatát felrajzolva feltűnik Fatima, a Fekete Madonna, a Magyarok Nagyasszonya és a Világ Győzelmes Királynője mélységes kapcsolata. A budavári rózsafüzéreken való részvétel olyan lelki gyümölcsöket ígér, mint az igaz katolikus hitben való megerősödés, a Krisztushoz és az Egyházhoz való hűség megújítása, az Úr törvényei szerint való élet, és a Szűz Mária által való megszentelődés. Az Arma Dei minden katolikus férfiút hív és vár Szűz Mária zászlaja alá!

Forrás: Megjelent a Tengernek Csillaga 2022. XXVII./1., január-februári számában.

Létrehozva 2022. január 2.