Kis Szent Teréz a legutolsó, a végső vágya az volt, hogy halála után jót tehessen a földön. Utolsó színdarabjában, melyet lengyel származású nővére, a betegápoló nővér aranyfogadalmára írt, 1897. február 8-ra Kosztka Szent Szaniszló címmel, Teréz sok kedves témája mellett kifejezetten beszélt erről a vágyáról is. Erre a szándékre 1897 március 4. és 12. között elvégezte Xavéri Szent Ferenchez ezt a kilencedet, amelyet a kegyelem kilencedének neveznek, és az a hit kötődik hozzá, hogy ez mindig meghallgatásra talál. Teréz ezt az imát még Szent Józsefhez intézett imával is kiegészítette erre a szándékra. 

(Xavéri Szent Ferenc életrajza elolvasható a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának honlapján.)
A kegyelem kilencede Xavéri Szent Ferenccel

Az Egyház mindig együtt örvendezik a „tanúk nagy felhőjével”, a szentekkel. Ezek a nők és férfiak nemzedékeken át és mindenfelé a világban megmutatták hogyan kell keresztényként élni, sokszor odáig is elmenve, hogy vértanúk lettek. Ugyan földi életük véget ért, de a mennyben tovább imádkoznak.          

Az Egyház régóta hiszi, hogy a szentek közbenjárnak értünk, kérik Istent azokért a kegyelmekért és áldásokért, amit mi akár el is felejtünk kérni vagy nincs időnk imádkozni érte: „Az ő közbenjárásuk a legmagasztosabb szolgálat Isten tervében. Kérnünk kell és lehet az ő közbenjárásukat önmagunkért és az egész világért”.          A Xavéri Szent Ferenc közbenjárását kérő imádság századokon át népszerű volt, hiszen feltüzeli a lelkesedésünket hősies utazásaival, amivel távoli népekhez és földrészekre jutott el.          

Ezzel a kilenceddel Xavéri Szent Ferenc társai leszünk a levelein keresztül. Mint jezsuita elvégezte és aztán másokat is segített elvégezni Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatait.         

Írásai reflexiók a Lelkigyakorlatok lelki intuícióra és gondolataira. Imádkozunk, hogy jobban megismerjük magunkat, megtaláljuk Isten akaratát a mindennapi életünk sűrűjében, meghalljuk és nagylelkűen válaszoljunk Krisztus hívására, amivel megszólít bennünket, bármi legyen is az ára, és hogy megértsük, hogy minden Isten ajándéka, amit érdemtelenül kapunk, és úgy árasztja ránk, „mint a Nap a sugarait vagy a forrás a vizét.” 

E kilenced jelenlegi formáját Marcello Mastrilli jezusita atya készítette a 17. században. Amikor Nápolyban dolgozott egy balesetben súlyos fejsérülést szenvedett, és amikor Xavéri Szent Ferenchez imádkozott, Mastrilli atya csodásan felgyógyult. Imádsága közben kapta azt az ígéretet, hogy bárki, aki elvégzi ezt a kilencedet, megtapasztalja Szent Ferenc közbenjárását és remélheti Isten kegyelmét saját javára és Isten dicsőségére. Mastrilli atya volt az, aki megtalálta Xavéri Szent Ferenc testét Kína partjainál egy szigeten és onnan Goába vitte, ahol mindmáig nyugszik.        

Mastrilli atya aztán Nagaszakiban lett vértanú 1637. október 17-én.          

A kegyelem kilencedét hagyományosan március 4 és 12. (ezen a napon avatták szentté Xavéri Szent Ferencet 1622-ben) között imádkozzuk vagy november 25 és december 3. (Xavéri Szent Ferenc ünnepe) között.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. december 17.