Hittani Kongregáció
Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról
Fordította: Gresz Miklós

 ELŐSZÓ

Különböző Püspöki konferenciák, egyes püspökök, teológusok, orvosok, a tudomány képviselői a Hittani kongregációtól kértek választ, mik a katolikus teológia morális alapelvei azokról az orvosbiológiai eljárásokról, melyek lehetővé teszik a beavatkozást az emberi élet kezdeti szakaszába és magába az utódnemzés folyamatába.

Ez az instrukció átfogó konzultációk, különösen püspöki megnyilatkozások gondos értékelésének gyümölcse. Nem akarja az egyház átfogó tanítását a megkezdődött emberi élet méltóságáról és továbbadásáról újra előadni, hanem a tanítóhivatal eddigi kijelentéseinek fényében specifikus válaszokat kíván adni az ebben az összefüggésben felmerülő jelentős kérdésekre.

A dokumentum a következő részekből áll: a bevezetés emlékeztet azokra az antropológiai és morális elvekre, melyek a problémák értékeléséhez és a felmerült kérdésekre adandó válaszok kidolgozásához elengedhetetlenül szükségesek; az első rész témája az emberi élet tisztelete, létének első pillanatától fogva; a második rész szembesít azokkal a morális kérdésekkel, melyeket az emberi nemzésbe való technikai beavatkozás vetett fel; a harmadik rész tájékoztatást ad az emberi embriónak és főtusznak járó tiszteletről, a mesterséges megtermékenyítés megengedett módszereire vonatkozó erkölcsi törvény és állami törvénykezés közötti kapcsolatról. A „zigóta”, „pre-embrió”, „embrió” és „főtusz” kifejezések a biológia felfogása szerint az ember egymás után következő fejlődési stádiumait jelentik.

Az itt következő instrukció ezeket a fogalmakat bátran használja, amennyiben is ezek mindegyike azonos etikai tartalmat jelent, mégpedig az emberi nemzés gyümölcsét, legyen az akár látható, akár nem, létének első pillanatától megszületéséig. Ennek a szóhasználatnak az alapját a szövegben magyarázzuk meg. (v.ö. I.1.)

Az instrukció megtalálható itt.

Létrehozva 2014. február 12.