Interjú Theresa Bonopartis-szal, az Entering Canaan alapítójával és igazgatójával, aki a korábbi abortusz érzelmi sebeitől szenvedő nőket segíti.

A lengyel nép legkedveltebb szentélye a częstochowai Jasna Góra kolostor, amely a Fekete Madonna tiszteletreméltó ikonjának ad otthont, mióta II. László opolei herceg 1382-ben ezen a napon idehozta. Ennek az ikonnak a története Szent Lukáccsal kezdődik – egy evangélista nemcsak az írott szóban, hanem a festett képen is. Úgy tartják, hogy ő festette ezt az anyát és gyermeket ábrázoló ikont Mária életében. Jeruzsálemből Konstantinápolyba vitték, majd a rutén hercegnőnek adományozták, mielőtt Opole-i László megszerezte volna a lengyel nép számára.

Ennek az ikonnak a története hasonló a lengyel nép történetéhez. A Fekete Madonnát, akárcsak Lengyelországot, az egyház ellenségei bántalmazták az évek során, és megvannak a hegek, amit ez hagyott utána. Az ikont egy tatár nyíl és egy huszita kard rongálta meg, ami vágást hagyott a Szűzanya torkán, kettőt pedig az arcán. A lengyel nép is viselte a háború pusztításának nyomait, miután sokszor leigázták azok, akik megpróbálták elpusztítani katolikus hitüket és kultúrájukat. Mégis, az esélyekkel ellentétben, mind a lengyel nemzet, mind a dédelgetett Fekete Madonna ikon megmaradt.

Ebben az évszakban, a Nagyboldogasszony ünnepétől kezdve a Częstochowai Szűzanya aug. 26-i ünnepéig lengyelek milliói zarándokolnak gyalog, hogy fejet hajtsanak a szent kép előtt, mely szerintük megvédte és megőrizte népüket. Ezért hirdeti büszkén egy nagy transzparens a Jásna Góra kolostor talapzatán mindazoknak, akik közelednek: „Itt dobog a nemzet szíve.”

De nem csak a lengyel nép állítja azt, hogy Częstochowai Szűzanya az ő pártfogójuk.

Theresa Bonopartis az Entering Canaan társalapítója annak a szolgálatnak, mely segíti a korábbi abortusz érzelmi sebeitől szenvedő nőket. Szerzője tovább  A Journey to Healing Through Divine Mercy [A gyógyulás útja Isten irgalma által] címen, a Marian Pressnél megjelent könyvnek. Hálás vagyok neki, hogy időt szánt arra, hogy beszéljen saját lenyűgöző történetéről, fontos szolgálatáról és arról, hogy miért gondolja, hogy a Częstochowa-i Szűzanya méltó pártfogója az abortusz után a nőknek.

Meséljen nekünk saját történetéről és inspirációjáról, hogy megalapítsa a Belépni Kánaánba minisztériumot.

Tinédzser koromban várandós lettem. Mint a legtöbb tinédzser, én is féltem elmondani a szüleimnek, ezért addig rejtőzködtem, amíg négy hónap el nem múlt. Olasz, katolikus családból származom, így nem gondoltam, hogy az abortuszt egyáltalán lehetségesnek tekintik. Tévedtem. Apám kirúgott otthonról és azt mondta, felejtsem el, hogy a lánya vagyok. Egyedül voltam, nem volt munkám, pénzem és lakhelyem. Aztán rákényszerített az abortuszra. Végül beadtam a derekam, de nem azért, mert szabad választásom volt, hanem mert úgy éreztem, hogy nincs más választásom.

Az abortusz megváltoztatta az életemet. Önpusztító életmódba kezdtem, ami évekig tartott. Segítséget kerestem, de nem találtam. Miután végre megtaláltam a gyógyulást, elhatároztam, hogy megosztom másokkal, hogy ez milyen szörnyű bűn, amit megbocsáthatatlannak érzünk, de Isten megbocsáthatja és meggyógyíthatja. Valójában ránk vár, és vágyik arra, hogy meggyógyítson minket.

Írtam a néhai New York-i érseknek, John O’Connor bíborosnak, és elmondtam neki, hogy szükség lenne egy abortusz utáni szolgálatra nőknek. A Sisters of Life [az élet nővérei] első nővérei közül Lucy nővér közeli barátom volt. A bíboros megígérte, hogy amikor elkezd dolgozni a nővérekkel, ez lesz az egyik apostolátusuk – így született meg a Belépni Kánaánba [szolgálat], főleg saját gyógyulási tapasztalataimra alapozva.

Meséljen nekünk erről a szolgálatról. Hogyan segíti a szolgálat azokat a nőket, akik szenvednek az abortusztól és megbánták azt?

„Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek.” (Ozeás 2,14).

Nevét a zsidó népnek a rabszolgaságból az Ígéret Földjére való kivonulás élményéről kapta.  A Belépni Kánaánba elkíséri azokat, akik abortuszt szenvedtek el a gyógyulásnak az Ígéret Földjére vezető útján.

Az ősi izraeliták elnyomott népként arra vágytak, hogy megszabaduljanak rabságuktól. Isten az Egyiptomból való kivonulásra hívta őket, távol a főurak bűnösségétől és bálványimádatától, ahol nagy szenvedést kellett elviselniük. Az Úr hívását követték félelmeik ellenére, amikor egy új élet ígéretével kivezette őket a sivatagba.

Mi, akik túl vagyunk az abortuszon, régóta vágyunk arra, hogy megszabaduljunk a szorongástól, depressziótól, szégyentől, bűntudattól, rossz viselkedéstől és az abortusz megkötözöttségében megnyilvánuló számos dinamikától. Az izraelitákhoz hasonlóan gyakran éppen ez a megkötözöttség a katalizátor, ami a sivatagba hoz bennünket, és gyógyulásra késztet. Van egy nagy félelmünk is, megkezdeni az utazást a sivatagon keresztül, az abortusz utáni gyógyuláshoz. Ki kell menni az ismeretlenbe, nem tudni, mi vár rád, és milyen igazságokkal kell szembenézned. Ahogy Isten kihozta az izraelitákat Egyiptom bűnösségéből, úgy „csábít” minket is az Ígéret Földjére vezető utazásunkon.

A Belépni a Kánaánba során a gyógyítás sokoldalú megközelítését nyújtjuk, amely különböző programokból állt:

• Az utazás kezdete: Az imádság & gyógyulás napjai, a remény magjának elültetése a sebzett betegek számára.
• Harc a csatákban: Havi összejövetelek (csoportok), ahol abortusz utáni konkrét kérdésekkel foglalkozunk.
• Remény & Gyógyulás hétvégék: mélyebben elmerülni a szégyen, a bánat, a szorongás, az öngyűlölet, a harag és más, abortusz utáni manifesztációk sebeibe.
• Különleges összejövetelek: Advent, anyák napja és más alkalmak, melyek különösen fájdalmasak lehetnek azok számára, akik abortusz miatt veszítették el gyermeküket.
• Irgalmasság lelkigyakorlatok: Éves megújulási lelkigyakorlatok, hogy segítsék a folyamatos növekedést és a gyógyulást érzelmileg és lelkileg.

Meséljen nekünk a megrendelt festményről és arról, hogyan ábrázolja Częstochowai Miasszonyunkat, mint az abortusz utáni nők szolgálatának patrónusát, hogy gyógyulást találjanak.

Nem sokkal a Belépni Kánaánba szolgálat kifejlesztése után imádkoztam egyik nap a Fekete Madonna ikonja előtt. Abban a pillanatban volt egy kinyilatkoztatásom, hogy mint a hegek az ő arcán, bár az abortusz sebei örökre velünk vannak, ezeket gyógyítani lehet.

Elkezdtem felajánlani napi imáimat a Częstochowai Szűzanyának apám megtéréséért, aki arra kényszerített, hogy abortuszom legyen. Közel húsz évig tartott, de megkapta a szentségeket, mielőtt meghalt, és az utolsó dolog, amiről együtt beszélgettünk, az abortált fiam, Joshua volt.

Megbíztam egy tehetséges és hithű művészt, Michael Corsinit, hogy készítse el Częstochowa-i Miasszonyunk patrónusának képét az abortuszon átesett nők számára. Csodálatos munkát végzett, gyönyörű, szimbolikában gazdag képet készített.

A kép első pillantásra zavaró lehet azok számára, akik szenvednek korábbi abortuszuk miatt. A częstochowai Fájdalmas Miasszonyunk karjaiban, a kereszt lábánál egy elvetélt csecsemő képének éles valósága fájdalmas emlékeztető az abortuszra és a gyermek személyes elvesztésére. Ha azonban valaki túllép ezen a kezdeti benyomáson, a festmény felfedi a gyógyulás reményét.

Szent Mária Magdolnát is a kereszt lábánál ábrázolják, aki mindazokat képviseli, akiket az abortusz megsebzett. A kereszt lábánál őszintén beismerjük, amit tettünk a gyermekeink életének elvételében.

A kereszt, bár tele van fájdalommal és szenvedéssel, Isten végső irgalmasságának forrása. Ez az a hely, ahol Jézus szenvedett bűneinkért, még az abortusz bűnéért is, és elhozza a megváltást.

A Fájdalmas Szűzanya Częstochowa-i Miasszonyunkként történő ábrázolása feltárja, hogyan viseli a fájdalom hegeit és a szenvedést fia és gyermekeink elvesztése miatt, ugyanúgy átölelve az abortuszban elveszett gyermekeinket, ahogy ő átölelte saját fiát. Mária megérti a hatalmas fájdalmat, amikor elveszítjük a fiút a bűn miatt, és mégis arra hív minket, hogy álljunk melléje. Mi is az ő gyermekei vagyunk, és ő is megbocsát és ugyanazzal a krisztusi szeretettel szeret minket. Vágyik a gyógyulásunkra és a helyreállításunkra.

A Szűzanya mögötti kereszttől jobbra láthatjuk Mária Magdolnát, aki elindul a gyógyulás felé vezető úton sok más emberrel együtt. A Szent Szűz mellette sétál vezetőként. A Szűzanya szenvedésből és sérülésből álló sebei most a harcosok jeleivé váltak, akik készen állnak arra, hogy harcoljanak veled, miközben szembeszállsz az abortusz démonaival az Ígéret Földjére vezető úton, a gyógyulás sivatagán keresztül. Útközben szembenézel a kétségbeesés, a szorongás, a depresszió és más elnyomások kísértésével, de a Szűzanya ott van, és mi bízunk az ő erőteljes közbenjárásában.

A távolban láthatjuk Kánaán fényét, az úticélunkat. Ahogy ebbe az irányba tekintünk, érzékelhetjük Krisztus békéjét és az Atya szeretetét, ahogy egyre közelebb hív minket. Ott leszünk együtt Jézussal, Máriával és gyermekeinkkel, akik Isten irgalmában nyugodnak.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2021. szeptember 15.