Elemzésünk tárgya egy különböző néven terjedő jelenség, amelyet leggyakrabban családfa-gyógyításnak, de nemzedékgyógyításnak, generáció-közötti gyógyításnak is neveznek. A jelenség protestáns eredetű, de egyes katolikus karizmatikus csoportok is elfogadták. Elterjedt jelenségről van szó, amiről az is tanúskodik, hogy a világhálón található, különböző nyelveken írt rengeteg cikk, különböző szemszögből közelíti meg a témát: egyesek kíméletlenül támadják, mások viszont szemináriumokat tartanak. Olvashatunk róla katolikus kritikákat, de ugyanakkor tájékozódhatunk ezoterikus gyakorlatokról is, amelyeknek az a célja, hogy segítsék a családfa „beteg elemé”-nek, illetve „beteg láncszemé”- nek a megtalálását.

E tanulmányunkban[1] röviden rá szeretnénk mutatni a családfa gyógyítása mögött húzódó tan egyes tételeire, utána pedig véleményt mondani egyes tanokról. A mi álláspontunk[2], hogy a családfa-gyógyítás nem lelkiségi mozgalom, hanem az ezoterikus elemekkel vegyült alternatív gyógymódok egyike, amely vallási fogalmakat alkalmaz.

A családfa gyógyítása[3]

A családfa gyógyítása, illetve a generáció-közötti gyógyítás szakítást jelent a múltban történt fájdalmas kezdetekkel. A családfa-gyógyitás szolgálata Kenneth McAll orvos nevéhez fűződik, aki protestáns misszionárius családból származik. Ő maga is misszionárius volt Kínában, ahol először tapasztalta meg a múlt hatását az emberek viselkedésére. Könyvében, amely izgalmas regényként is olvasható, leírja első élményeit, és később a többéves angliai tevékenysége alatt szerzett tapasztalatait.

A mű alaptétele szerint olyan erős a kapcsolat az őseinkkel, hogy azok még a mi pszichénken is uralkodhatnak. Az ősök, akik bármilyen okból kifolyólag nem „adták át magukat Istennek”, azaz nem részesültek keresztény temetésben, nyugtalaníthatják leszármazottaikat. A hatás-kapcsolatot imával lehet megszakítani, amelyet azon elődért mondunk, akit a rossz okozójának tartunk, de a leghatásosabban mégis az eucharisztia töri meg a felmenő uralmát (a szerző a protestáns szóhasználat alapján használja az eucharisztia kifejezést).

A családfa gyógyításának elmélete visszhangra talált a katolikus karizmatikus is mozgalomban is. Fő szószólói közé sorolhatjuk John Hampsch klaretinus szerzetes és Robert de Grandis atyát, aki a családfa-gyógyítást a gyógyítás újfajta karizmájának tekinti.

Felelőtlenség lenne a családfa gyógyítás gyakorlatát csupán negatív dolognak tartani. A genogram (a családfa térképe) használata ismert a családterápiában. Segítséget jelent a családban a nemzedékeken átnyúló lelki és szellemi sebek feltárásában és gyógyításában azáltal, hogy segít magyarázatot találni múltbani sebek és a jelenlegi problémák között fennálló összefüggésekre, amelyek a következőképpen csoportosíthatók:

Ancesztrális viselkedési módok. – A családfa gyógyítása mögött álló elmélet nagyon egyszerű: a traumák, problémák vagy a szokatlan viselkedés, amelyek az ősök több nemzedékén át ismétlődtek, energiájuk átszállt a jövendő generációkra. De ez az elmélet fordítva is érvényes: ha kigyógyítunk valamilyen ancesztrális, őselnktől eredő viselkedési módot, akkor az közvetlen gyógyhatással lesz az utódainkra, gyermekekre is. Az okot a ,,rezonanciá”-ban kell keresni, ami azt jelenti, hogy genetikai szinten hordjuk elődeink viselkedési formáit, mintha egyazon „húron pendülnénk” velük.

Ancesztrális mítoszok. – A felmenők másik fajta hatása az utódokra az ancesztrális mítoszok továbbadásában jelenik meg. Minden családnak megvan a saját „titka”, egy múltbeli esemény, pl. valamelyik családtag öngyilkos lett, valaki házasságon kívül gyermeket szült… Mindenki sejt valamit, de erről senki sem beszél.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. szeptember 3.