Levelezőtársam hívta fel a figyelmet egy könyvre, amit az Új Ember Kiadó adott ki a nyáron. Összeegyeztethető-e a keresztény hit a homeopátiával? Az első gyanús jel az volt, hogy a könyv ismertetését a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület honlapja adta közre.Tovább ráncoltam szemöldökömet, ahogy olvasni kezdtem a recenziót, melyben egy ferences testvér kijelenti, hogy “a homeopátia nem él semmiféle ezoterikus-mágikus praktikával.”

Néhány listalevél közreadása előtt szabadjon két dologra felhívni a figyelmet:

1. A JJézus Krisztus az Élő Víz hordozója – Keresztény reflexió a “New Age”-ről (2003) vatikáni dokumentum tételesen említi a homeopátiát az ezoterikus téveszmék között (2.2.3 fejezet).

2. A gyógyító semmi című írásunk tartalmaz néhány további konkrétumot Hahnemann teóriájával kapcsolatban.

Következzenek a levelek.

“Nem volt “szerencsém” még ehhez a könyvhöz, de anélkül is pontosan tudom, hogy nem tartalmaz olyan új információt, aminek hatására úgy döntenék, hogy a homeopátia alkalmazása összeegyeztethető a megtért keresztény élettel.

Elhiszem, hogy a könyvajánlót író atya boldog, hogy végre meggyógyult, és a könyv segítségével még a lelkiismeretét is megnyugtathatta, de ez nem teszi a homeopátiát jobbá vagy keresztényebbé. Azt továbbra sem cáfolja senki, hogy a homeobogyókban nincs hatóanyag, és még mindig nem sikerült olyan jelenséget találni, ami magyarázná, hogyan hat egy hatóanyag nélküli szer, vagy egyáltalán miért kellene hatnia pont a gyógyszerészetben ismerttel ellentétes módon (nagyobb hígítás = erősebb hatás???).

Továbbra sincsen egyetlen hiteles kettős vakteszt sem, ami igazolná, hogy a homeopátia hatásosabb a placebónál. A placebóhatást nem szabad alábecsülni: egyes kutatások szerint vannak olyan tünetek (pl. migrénes és más fájdalmak), amiket a placebó akár 40-60 százalékos sikerrel megszüntet! Ez nagyon magas arány, még akkor is, ha a legtöbb tünet esetében a siker nem több átlagosan 30%-nál, és persze magára a betegségre legtöbbször nincs hatással; de nem véletlenül érdeklődik a modern medicina annyira a placebóhatás iránt.

Máig sem vagyok arról meggyőződve, hogy a mai, nagyüzemileg előállított homeobogyók minden esetben mágikus úton hatnának. Szerintem az esetek egy részében a placebóhatás érvényesül, főleg a “jobban érzem magam tőle” típusú, kifejezetten tüneti kezelések esetén. Nyilván ezt erősíti az is, hogy a személytelen, csak a betegségre koncentráló, “futószalagon” történő kórházi/háziorvosi gyógyításnál sokkal vonzóbb, kellemesebb és meggyőzőbb egy olyan homeopata, aki barátságos környezetben, az ember összes panaszát türelmesen meghallgatva, az egész emberrel foglalkozva keres gyógymódot, még ha az nem is valódi gyógyszer.

A természetgyógyász által a pirulák mellé ajánlott életmódváltás (egészségesebb étkezés, több mozgás, kevesebb stressz, stb.) is sok esetben vezethet általános közérzet- és állapot-javuláshoz. (Megjegyezném azt is, hogy a homeopátia hatalmas üzlet, mind a gyógyszergyártóknak, mind az ezzel foglalkozó orvosoknak és természetgyógyászoknak, szerintem kifejezetten tisztességtelen, sőt undorító dolog ilyen drágán adni az embereknek olyan szert és gyógymódot, aminek a lényege az, hogy becsapják a saját agyukat, és meggyőzzék magukat, hogy jobban lesznek az üres cukortablettáktól.)

Azonban ha valaki – mint az ajánlót író atya is – arról számol be, hogy egy olyan betegséget, amivel szemben a valódi orvosi kezelések évek óta tehetetlenek voltak, a hatóanyag nélküli és igazolt gyógyhatás nélküli homeopátia néhány nap alatt meggyógyított, ott minimum gyanakodnunk kell.

Tartok tőle, hogy az ő esete pont arra lehet példa, hogy a homeopátiában több van az egyszerű placebóhatásnál. Ha ezek mellé odatesszük a tényt, hogy ezen “gyógyászati” ág megalkotója keresztényellenes spiritiszta volt, aki “sugalmazás” útján kapta ezt a módszert (na vajon kitől…); meg odatesszük mellé azokat a beszámolókat, ahol a homeopátiás szerek szedése rémálmokat, viselkedési zavarokat (főleg gyerekeknél), újabb betegségeket, vagy egyenesen démoni támadásokat váltottak ki, azt hiszem, egyértelmű, hogy ezt mindenképp kerülnünk kell. Nem “minden bokorban ördögöt látunk” mentalitással, nem “biztos ami biztos” alapon, hanem mert minden bizonyíték azt támasztja alá, hogy a homeopátia nem fér össze a keresztény hittel, de még a tudományos gondolkodással, sőt a józan paraszti ésszel sem.

Biztos vagyok benne, hogy ha ez a könyv eljut az emberekhez, sokat fog ártani. Akárcsak a Jézus igaz horoszkópja című, vagy a 90-es években megjelent másik könyv, amelyben szintén egy pap bizonygatja, hogy az agykontroll a keresztény imádság legnagyszerűbb formája.”

“A könyvvel nem találkoztam. Nem kétlem, hogy a ferences atya meggyógyult a homeopátiás bogyók beszedése után. Viszont valószínűnek tartom, hogy nem tanulmányozta alaposan a homeopátia alapjait, nem szerzett alaposabb ismereteket a mágia módszereiről és nem hallott arról az angliai tudományos vizsgálatról, mely kísérleti úton megállapította, hogy a homeopátia hatástalan.
A családunk tapasztalatai is megerősítik ezeket. Sem a fiamnak, sem a felségemnek nem használt a homeopátiás kezelés. A feleségem amíg szedte a bogyókat, ha ébren becsukta a szemét, mindenféle rémalak jelent meg előtte. Miután felhagyott a homeopátiával, a rémképek megszűntek. Mivel a homeopátiás szerekben gyakorlatilag nincs semmiféle hatóanyag, nyilván nem a cukor okozta ezeket.”

“Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy gyerekeknek is adnak homeopátiás zselébe mártott cumit. A gyerek semmit nem tud sem a homeopátiáról, sem a placebóról és még legalább 10-15 évig nem is fog tudni. Már többször gondoltam arra, hogy talán a szószékről többször elhangozhatna, hogy ezt ne!”

“És akkor még nem említettük a “fogzást segítő” borostyán nyakláncot. Keresztény anyukák fel vannak háborodva, amikor mondom, hogy nem kéne használni. Még akor sem, ha a barátnőjüknek vagy a szomszéd anyukának “bevált”.

Vajon honnan tudják, hogy bevált? Honnan tudják, mennyit sírt volna a gyerek nyaklánc nélkül? Tipikus bizonyíthatatlan “gyógyhatás”, az a lényege, hogy hinni kell benne…”

Létrehozva 2011. december 3.