Április 4-én a férfilét kihívásairól tartottak előadást a Sapientián Asztalosné Elekes Szende, Somogyiné dr. Petik Krisztina pszichológusok és dr. Papp Miklós morálteológus. Az előadók a bevezetőben arra keresték a választ, milyen is az igaz férfiasság. Öt alapszemléletet, ideológiát vettek sorra, mely hatással volt a történelem során a férfikép kialakulására.

Elsőnek a feminizmus ideológiáját említették, mely eredendően korszakalkotó és fontos üzenetet hordozott, hiszen fő igénye az volt, hogy a férfiak ne bántsák a nőket, ne legyenek felettük teljhatalmú egyeduralkodók. Ez azonban az idők során elcsúszott egy túlzó igény felé, hogy a férfi ne legyen kemény, legyen lágy és nőies. A keményebb, erőteljes férfiasság megvetett lett, ugyanakkor a férfiak nem is tudják teljesíteni a feminizmus jelenlegi követelését, hiszen ők nem nők.

A feminizmus után a Gender-elméletet hozták fel, melynek szintén jó volt az alapüzenete, hiszen a férfiasságot és nőiességet is tanulnunk kell. A biológiai nem még önmagában nem hordozza a férfias viselkedés minden jegyét, ezért van szükség apafigurákra, példákra. Ennek az elméletnek az eltúlzott változata, hogy a biológiai nem már egyáltalán nem is számít.

Az evolúciós elmélet szerint nem ok nélkül fejlődtek ki külön a férfias és nőies viselkedés jegyei. Az életben maradáshoz egészen más attitűdre, adottságokra és készségekre volt szükség. A nők a gyűjtögető életmóddal és gyermekek nevelésével, a férfiak a védelemmel járultak ehhez hozzá. Ma ez a két szerep teljesen össze van mosva.

A negyedik a mítoszok világa, ami érdekes módon hat a férfi öntudat kialakulására. Ha megnézzük a mítoszokat, ugyanazt a képet vetíti elénk az istenek világ, mint az embereké. Így történhetett, hogy az istenek haragból széthasították az ún. androgün személyt, ami eredendően kétnemű volt és büntetésből alakult ki a két nem.

Ezzel szemben a Biblia világa azt hirdeti, hogy férfi és nő is Isten képmására lett teremtve, így a nemek külön kialakulást Ő akarta. A két nem pedig összetartozik. Éppen ezért a valódi férfiasság egy misztérium, amit halálunkig nem fogunk tudni teljesen megérteni.

A hosszas bevezetés után az előadók a mai helyzetet kezdték elemezni. Az első és talán legszembetűnőbb jelenség, hogy a nemi szerepek elkezdtek összemosódni. Ez jól látszik az öltözködésben (póló, nadrág, teniszcipő), és pályaválasztásban és az ún. választott szingliségben, mely azt hirdeti, hogy egyedül is van teljes élet, nincs szükség a másik nemre. Ez azonban evolúciós zsákutca, hiszen utódok hiányában nem élhet sokáig ez a nézet. Ezzel párhuzamosan a férfiak egyre inkább kezdenek háttérbe szorulni, hiszen a nők a nehéz fizikai munkán kívül mindent meg tudnak oldani. Az iskolarendszer is nőies, hiszen zömében női pedagógusok vannak a pályán, és a „jó diák” felé támasztott elvárások is inkább a lányoknak kedveznek.

Talán nem meglepő, ha ezzel párhuzamosan “kezd teret hódítani a látszatférfiasság” – emelték ki az előadók. Sok férfi érzi szükségét, hogy státuszszimbólumokkal jelezze férfiasságát. Ezért is igyekeznek sokan minél több nővel kapcsolatot létesíteni, vezetői pozíciókban uralkodni, katonai szervezetekhez csatlakozni…

Természen ezt a hatást csak erősíti a fogyasztói világ, ami első szóra, vagy gondolatra kiszolgálja az emberek igényét. Nem tervezi meg, hogy ez hosszútávon jót tesz-e a férfiaknak, családoknak, a világnak, hanem az igényekre reagál. Gyártanak katonai bakancsot, számítógépes játékokat, fejlesztik a sportkocsikat és sorolhatnánk még. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy az online világ elterjedésével, amikor mindent azonnal megszerezhetünk, el is bújhatunk. Sem nőnek, sem férfinak nem kell okvetlenül felvállalnia önmagát, név nélkül, akár kitalált profillal, kitalált élettel is megjelenhet az interneten. Azt álmodunk magunknak, amit szeretnénk. A valós kihívásokkal szembesülve, azonban sokan nem bírják a terhelést és a függőségekbe menekülnek: drog, alkohol, számítógép, pornográfia…

Többek között ezeknek a trendeknek, folyamatoknak köszönhető, hogy félnek a férfiak elköteleződni, felelősséget és feladatot vállalni a családok életében. Kitolódott a házasság korhatára is, hiszen a biológiai óra lassabban ketyeg a férfiaknál. Ha mégis elköteleződnek, gyakran a karriert építik és nem vesznek részt aktívan a családjuk életében.

Ennyi negatív ténymegállapítás után az előadók elkezdték felsorolni a megoldásokat is. Szerencsére ebből is akadt pár. Első körben Papp Miklós kihangsúlyozta, mennyire fontos felmérni a különbözőségeket, adottságokat és az életkori sajátosságokat a férfiak esetében.

Jó, ha szem előtt tartjuk, hogy az élet különböző szakaszaiban más és más feladatok jellemzik a férfiakat.

Húszas éveikig még nagyon tanulniuk kell a férfiasságot, így feszegetik a határokat, jellemző státuszszimbólumokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. És ekkor ez még természetes.

A következő nagyjából húsz évben a családalapítás, az anyagi javak begyűjtése, kicsit a gyengédség és a befelé fordulás kell, hogy jellemezze a férfit. Ebben az időszakban kell támasznak lenni a feleség mellett és megteremteni azt az érzelmi és anyagi biztonságot, ami a családnak szükséges. A következő húsz év a „király korszak”, ahogyan Papp Miklós említette, már a kifelé fordulásról szól. Ekkor kell valamilyen nagyobb ügy mellé beállnia a férfiaknak, nagyban szeretni. Vezetést vállalni, mentorálást. Végül elérkezik a nyugdíjas kor, amikor a háttérből kell támogatni és adni lehetőséget a pihenésre.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2019. április 6.