Manka blogjában akadtam egy összefoglalóra a jelenség hátteréről – nem mindenkinek jut eszébe fellapozni a Wikipédiát ezzel kapcsolatban, így közreadom. A szerk.

Nem tudom, kedves Olvasóm, te mit gondolsz a Halloweenről. Én ki nem állhatom. 

Régebben a tanúságtevésnek egy lehetősége volt az számomra, hogy amikor invitáltak Halloween buliba, a régi haveri társaságomban én mindig kijelentettem, hogy nem ünneplem a Halloweent. Én a Mindenszenteket ünneplem. Úgy is, mint keresztény és úgy is, mint magyar. Egyáltalán nem tetszik ez a hirtelen térfoglalás, amit ez a sötét ünnep véghezvitt hazánkban. Nem elenyésző mértékben azért is írattam a lánykámat katolikus óvodába, hogy ne kerüljön be még véletlenül se a gyermekeim tudatába.

Mi is ez a Halloween? A Mindenszentek előéjszakáján, október 31-én ünneplik és a neve az All Hallow’s Eve-ből származik, mely jelzi a Mindenszentek ünnephez való kötődését. De ha elolvassuk a Wikipédia szócikkét (vagy az angol nyelvű Wikipedia szócikket) ezzel találjuk szembe magunkat: “A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe…”. Semmi köze tehát a megdicsőült Egyház ünnepléséhez. Mihez van hát köze? “…valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered.

Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.” A pogány ünnep azután római terjesztéssel honosodott meg. A kereszténység pedig megkeresztelte, és a megdicsőült Egyházat, az Isten dicsőségében lévő szenteket ünnepeljük november 1-jén. Az ünnep fejlődéséhez tartozik a lámpás, amit gyújtottak. Ha jól értelmezem a Wikipedia szócikkét, arról van szó, hogy szokás volt mindenszentek alkalmával gyertyát gyújtani a purgatóriumban szenvedő lelkekért is. Ez az alapja a lámpáskészítésnek, melyet marharépából vájtak ki, később a torz arccal, hogy elijessze a gonosz lelkeket. Aztán pedig már a “jack-o’-lantern”-t (Jack lámpása?) készítik a marharépából, amerikai földön tökből, mert az áll jobban rendelkezésre, meg látványosabb…

De ki is ez a Jack? “A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét.” – írja a Wikipédia. Nem túl bizalomgerjesztő, mi? Végre tudom, miért épp Jacknek hívja főhősét Tim Burton a Karácsonyi Lidércnyomásban. (Kedvelem Tim Burton munkásságát az Ollókezű Edwardtól kezdve, így ezt az animációt is. Ám eszembe nem jutna a gyerekeimmel is megnézetni, mert nekik nincs még elég kritikai érzékük. Illetve elég félelmetes és torz alakokkal teli az a film…)

A Halloween nem egy szimpatikus ünnep. Hiába farsang jellegű, csupa nyomasztó érzés kapcsolódik hozzá. Színei a fekete és narancs. A sötétség és a tűz, a tök színe… Halloween tematikailag magába foglalja a halált, a gonoszt, az okkultat és a mágiát, ill. a mítikus szörnyeket. Szimbolikus alakjai a szellemek, boszorkányok, csontvázak, vámpírok, vérfarkasok, démonok, denevérek és fekete macskák. Maga a beöltözés is a gonosz lelkek megtévesztésére szolgál… (Lásd a Wikipedia Halloween szócikkét.) Ijesztő és fantáziánkat megterhelő tartalmakat hordoz, ráadásul az okkultizmussal kacsintgató embereknek ez mágikus vagy spiritiszta jelentőségű nap. 

Minden kereszténynek azt javaslom, ne ünnepelje meg. De nem csak ezt.

Van egy nagyon jó új kezdeményezés. Vegyük vissza ezt az ünnepet a gonosz lelkektől és kereszteljük meg ismét tanúságtételünkkel! Mindenszentek előestéjén ünnepeljük a Fény éjszakáját, Krisztus fényéét, amely szentjein át árad mireánk!

Forrás

Létrehozva 2020. október 13.