Számos olyan kérdés van, melyet Trump elnök meg tud oldani. Első nagyszerű eredménye, ahogy megoldotta a választást. Majdnem minden konzervatív elfogadta a ’hála-Isten-hogy-nem-Hillary’ megközelítést a Trump elnökséghez. Volt egy általános megkönnyebbülés az elhajlásos trükköt illetően.

Ahogy telik az idő, az adminisztráció már megáll a saját lábán azon túl, hogy nem Hillary a főnök. E tekintetben Trump elnök gazdaságpolitikája segített a gazdaság bővülésében. Bátorító a pro-life irányvonal. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó döntései jelentősen javítják a Legfelsőbb Bíróság összetételét. Bár van sok jó dolgot ünnepelni, vannak olyan dolgok is, melyeket Trump elnök nem tud megoldani. És ezek a kérdések szétszakítják a nemzetet.

Hangsúlyozni kell, hogy ez nem az elnök hibája. Tettei befolyásolhatják ezeket a kérdéseket, de nem javíthatják ki a hibákat. A kormányzati beavatkozás vagy a törvénykezés önmagában nem elegendő a dolgok megváltoztatásához. Ezek a gennyes ügyek évtizedek óta megoldatlanok, melyek most ismét esedékesek.

Általánosított erkölcsi romlás

Talán a legjobb módja leírni a helyzetet az, hogy van egy általános erkölcsi romlás, amely áthatja az egész társadalmat. Megtalálta az utat minden politikai áramlat, társadalmi osztályba és intézmény felé. Ront mindenféle kapcsolatot és ügyet.

Mindenki érzékeli ezt. Megsebezi és megrontja azoknak a szívét, akik ezt az erkölcsi romlást látják az ifjúságban, a gyermekekben, a házasságokban és az élet általános stílusában. Kérdezz meg bárkit, és mindenkinek megvan a saját története, erről a romlásról. Ez nem meglepő, mivel a nemzet erkölcsi hanyatlását régóta fellismerték, különösen a hatvanas évek óta.

A romlás és az összeomlás közötti különbség

Az erkölcsi bomlás újdonsága annak jelenlegi fázisa.

A romlás folyamata évtizedekig vagy generációkon át vezethet, mielőtt a dolgok összeomlanak.

Sok évig például egy pusztuló ház épnek tűnhet a felszínes megfigyelő számára, majd hirtelen összeomlik. Amikor ez megtörténik, a teljes felépítési szerkezet összeomlik, és önmaga ellen fordul. A lehulló gerendák, amelyek egykor támaszt nyújtottak, most pusztító elemmé válnak.

Egy összeomló épület belsejében a bizalom megszakad. Fellép a gyűlölet és a gyötrelem, mivel mindenki kétségbeesetten hibáztatja a másikat a katasztrófa miatt. Az egész együttműködő keret leáll.

A romlási folyamatok továbbra is követik az általuk aláásott szerkezetek logikáját. Legalábbis ugyanazt a formát tartják meg. Azonban, amikor az egész összeomlik, a dolgok nem követik a logikát. Nincs forma, minden sokkal összetettebbé és kiszámíthatatlanná válik.

Ez az összeomlás történik most Amerikában. Nem akarom túldramatizálni, még mindig vannak néhány olyan (főleg gazdasági) struktúra, mely túlélik az összeomlást. Azonban ezek a maradványok is ketyegő órájú bombák, melyeket az adósság, a lázas spekuláció, a túlszabályozás és a rossz gazdaságpolitika korrodált. Számos más területen a romlás szakasza véget ért és megkezdődött az összeomlás fázisa. A dolgok leomlanak, összetörnek és szétesnek – és az elnök keveset tud tenni ezzel kapcsolatban.

A társadalom szociális összeomlása

Ez az erkölcsi romlás elsősorban a szociális szférában található meg. Ezt számos olyan szociológus dokumentálja bőségesen, akik a társadalom összeomlását tanulmányozzák.

Az emberek életét elrontja a mértéktelenség féktelen kultúrája, melyben az emberek mindent akarnak, azonnal és könnyedén. Így azok az egyének, akiknek be kellene épülniük a társadalomba, csak saját kielégülésüket keresik. Amikor saját egyéni életük összeomlik, olyanok, mint a drogfüggők, akik a legjobb érdekeikkel és a társadalom érdekeivel szemben állnak. Ők lesznek a saját pusztításuk ügynökei.

Ennek eredményeképpen a dolgok összeomlanak körülöttünk. A tízmilliókat érintő magányosság egy ilyen járvány. A felnőtt lakosság egyötöde szenved valamilyen mentális betegségben. Évente mintegy 45 ezer amerikai oltja ki saját életét.

Hasonló dolog történik az intenzív szexuális ösztönnel, amit Isten az emberi fajnak adott a családok létrehozásához, melyekből egy rendezett társadalom felépül. Ezek a konstruktív impulzusok destruktívvá váltak a „gender” ábécé formájában, melyek felrobbantják a valóságot, az identitást, a törvényt és a közösséget. A család, mely a társadalom alapvető építőköve kellene legyen, ugyanúgy felbomlik és önmaga ellen fordul. Gyakran helye a visszaélésnek, az erőszaknak, a válásnak és az abortusznak.

Minden romlott dolog ’weinsteinizálódása’ (Harvey Weinstein, zaklatási botrányba keveredett hollywoodi producer. A szerk.)

Így van ez sok olyan intézménnyel, szokással és kapcsolattal, melyek egykor a liberális társadalom részei voltak. A korrupció mértéke napvilágra kerül minden romlott dolog ’weinsteinizálódása’ során az üzletben, a kormányzásban, az akadémiai és a hollywoodi életben egyaránt. A szociális intézmények kiüresedtek és nem tudják hozni a szükséges változtatásokat. A liberális bíróságok és a szekularista ideológiák mindent megtesznek annak megakadályozására, hogy a kormány bármiféle erkölcsileg építő szerepet kaphasson.

A válság kiterjedt az egyház és a vallási közösségek romlott elemeire, melyek válság idején általában kulcsfontosságú rendező közegként szolgálnának.

Ez a bomlás szintén belépett a politikai folyamatba, görcsöket okozva. Ez különböző mértékben, de befolyásolja az összes politikai áramlatot. A politika, melynek a társadalmi közjó szervezésére kellene irányulnia, saját maga ellen fordult egy polarizált éghajlaton belül, ahol minden szenzáció, sekély és hamis. A háború utáni politikai rend teljesen összeomlott.

 A kormányzati akciók korlátai

Fel kellene ismerni azokat a dolgokat, amelyeket Trump elnök meg tud oldani. Ide tartoznak azok a területek, ahol a józan ész még mindig érvényesülhet. Az ezen a területen elért eredményeket (és ez nem kevés) meg kell tapsolni. Ezek az erőfeszítések elengedhetetlenek és minden erővel folytatni kell ezeket.

Mindenesetre igazságtalan Trump elnököt felelősségre vonni azokért a dolgokért, melyeket nem tud megoldani, melyek az erkölcsi romlás hosszadalmas folyamataiból származnak, amelyek mostanra az összeomlás pontjára jutottak. Az ő tettei lassíthatják vagy enyhíthetik a szétaprózottságot, de semmit sem lehet újjáépíteni romlásból.

Az erkölcsi romlás állapotában lévő társadalmat nem lehet újjáépíteni, visszafordítani vagy helyreállítani külső pénzeszközök (munkahelyek, kormányzati programok vagy végrehajtási utasítások) segítségével.

Még a megújult gazdasági növekedés sem fog sokáig tartani a romlás és keserűség légkörében.

Az erkölcsi megújulás szükségessége

 Az erkölcsi romlás elleni küzdelem egyetlen módja az erkölcsi megújulás.

Ez szerves belső folyamatokkal jár, melyek során az emberek felismerik, hogy változtatniuk kell saját életükön, az erkölcsi törvényeknek és elveknek megfelelően. Ez általában az összeomlás idején következik be, nem pedig a bomlás időszakaiban. A körülmények arra kényszerítik az embereket, hogy cselekedjenek, mivel gyakran nincs más alternatíva.

Sajnos ma annyira keveset lehet tenni. Az intézmények és az egyház hiányosságai sem voltak ennél nagyobbak. Ezek lennének a normál katalizátorok az erkölcsi megújuláshoz.

Hasonlóképpen, a féktelenség kultúrája meggátolja az embereket a jelenlegi válság helyes értelmezésétől. A bűn, a bűnbánat és a megtérés eszméje idegen ettől a furcsa társadalomtól. Kevesen vannak vezető pozíciókban, legyen az kormányzat, akadémia vagy ipar, akik úgy beszélnek, hogy Isten irgalmáért könyörögnek

A megújulást támogató tényezők

Bizonyos tényezők azonban a megújulást támogatják. Még mindig sok amerikai van, akik szétszóródtak a nemzeten belül, látják a jelenlegi válságot, el vannak keseredve. Ezek az amerikaiak szomorkodnak az ország bűnei miatt, imádkoznak és cselekednek, erőfeszítést tesznek az erkölcsi törvény helyreállításához, amit a Tízparancsolat olyan jól kifejez. Ők kifejezetten a visszatérést kívánják Istenhez, aki nélkül semmit sem lehetne tenni.

Ezen egyének cselekedeteinek folytatása döntő, mert vonzzák az áldást a földön. Az erkölcsi megújulás Istennek a lelkekre gyakorolt kegyelmében bízik.

A kegyelem megsokszorozza bármely cselekedet kapacitását és hatékonyságát függetlenül annak nagyságától, és lehetővé teszi a megújulást. Azok, akik ilyen módon küzdenek Amerikáért, abban is bízhatnak, hogy Isten nem veti meg az alázatos és megbántott szíveket.

Ami általában szikrát ad az erkölcsi megújulásnak, az valamiféle számítás az összeomlás és a rombolás időpontjaiban. Akár tetszik, akár nem, Amerikának morális számvetéssel kell szembenéznie. Mindenki érzékeli annak szükségét, hogy ez megtörténjen. Ez egyfajta válság lesz, mely egyesíteni fogja a nemzetet, és felvillanyozza ahhoz, hogy a dolgokat másképpen lássák.

Valójában ezek az idők felhívják a figyelmet a Fatimai Szűzanya nézőpontjára, aki 1917-ben beszélt ezekről a dolgokról, és olyan megoldásokat ajánlott, melyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2018. szeptember 26.