Bioenergetika, ezoterikus gyógymódok, homeopátia – ma még jogszabályi korlátozások nélkül alkalmazhatók ezek a magyarok körében is népszerű alternatív eljárások. Pedig semmilyen tudományos bizonyíték nincs rá, hogy hatékonyak, sőt arra sincs, hogy nem károsak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért a szabályozás újragondolását sürgeti, hogy valóban biztonságban lehessenek a kuruzslóktól a betegek.

Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára, ám egyelőre sem szakmai, sem jogi szabályozás nem korlátozza az ilyen tevékenységet Magyarországon – hívta fel a figyelmet állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) orvosi tudományok osztálya.

Az Akadémia nélkülözhetetlennek tartja, hogy az úgynevezett komplementer eljárások – mint például a homeopátia, a hashajtáson alapuló méregtelenítő kúra, az akupunktúra, a bioenergetika – csak akkor legyenek végezhetők, ha az adott betegségre vagy kóros állapotra hatékonynak bizonyulnak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak.

A komplementer, vagy más néven nem konvencionális eljárások kifejezés azokat a gyógyító és diagnosztikus módszereket foglalja össze, amelyek nem részei a hagyományos – bizonyítékokon alapuló – nyugati orvostudománynak.

Míg a hagyományos orvoslás esetében a társadalom és a törvény is elvárja, hogy az bizonyítottan hatékony és biztonságos legyen, addig a nem konvencionális eljárások ez alól mentesülnek, így a betegek komoly veszélyeknek vannak kitéve – figyelmeztet az orvosi tudományok osztálya.

Most a hatályos törvény szerint a nem konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén alapulnak, amit lehet úgy értelmezni, hogy nem vonatkoznak rájuk ugyanazok a szabályok.

Az alternatív terápiák között azonban nemcsak hatástalanok vannak, hanem súlyosan veszélyesek és olyanok is, amelyek a kuruzslás határait súrolják, mégis jogilag szabályosnak számítanak.

Ezért sürgeti az Akadémia, hogy az illetékesek gondolják újra a jelenlegi magyar szabályozást, és alakítsanak ki egységes jogi hátteret, amelyben pontosan meghatározzák, hogy kik, milyen végzettséggel, milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat.

A jogi szabályozás újraalkotásához a szakma és a minisztérium együttműködésére van szükség – hangsúlyozták az állásfoglalásban.
Hogy a pácienseket ne tudják félrevezetni az elnevezésekkel sem, az Akadémia azt is javasolja, hogy az alternatív medicina helyett a komplementer eljárás kifejezést alkalmazzák a szabályozásban és azon kívül is.

Az orvosi tudományok osztálya azt is leszögezi az állásfoglalásában, hogy mindezek mellett nyitottnak kell lenni bármely komplementer eljárás elfogadására, ha bizonyítható a biztonságossága és hatásossága az adott betegség gyógyításában. A bizonyításhoz tartozik, hogy ezeknek a terápiáknak az eredményeit jó színvonalú, nemzetközi folyóiratokban szakértői bírálat után publikálják.

Sok beteg nincs vele tisztában, de diagnózist és terápiás javaslatot csak érvényes magyar orvosi diplomával rendelkező orvos állíthat fel, ám ilyennel számos alternatív eljárást végző nem rendelkezik.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. szeptember 2.