A blogon többször volt már szó a homeopátiáról. A jelenlegi írás vendégposzt, Deák Ferenc írása – elgondolkodtató és tanulságos történet a jog és józan ész útvesztőjében.

2016 februárjától várt elbírálásra az a törvényességi vizsgálati kérelem, melyet az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalánál indítottam a homeopátiás gyógyszerek – illetve kifelezetten egy igen népes csoportjuk, az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett szerek – forgalmazását szabályozó jogszabályok kapcsán.

A várt döntést a napokban kaptam kézhez, és az – főképp, mert egy igen hosszú út lezárt végét jelzi – fölöttébb lehangoló. Annál inkább is, mert bár egymás után jelentik ki a nemzetek tudós akadémiái (a legutóbbiak közt a hazai is), hogy a homeopátia állításai a tudomány számára nem elfogadhatók, hiába korlátozzák egyre több helyen és egyre szigorúbban a szerek forgalmazását és kommunikációját, a hazai (egészség)politikában nyomát sem látni a változtatás szándékának. Politikai akarat és döntés írja felül a tudomány ítéletét, az állampolgár pedig, aki hasznosság vagy haszontalanság alapján választana gyógyszert, nem kap választ az államtól, ha kérdez…

De kezdjük az elején! Először is képzelje el, hogy Ön beledob egyetlen szemcsényi kristálycukrot egy vödör vízbe. Megvan? Azután ebből egy liternyit egy kádba, a kádból egy merítésnyit egy úszómedencébe, abból egy kannányit egy húsz Balatonnyi tóba önt, végül pedig a tó vizét kiporciózza kis gyógyszeres flakonokba “cukoroldat” felirattal…

Azután képzelje el, hogy amikor valaki azt mondja, “de hát az én flakonomba nem jutott egyetlen molekulányi cukor sem!”, maga azt feleli, “ez igaz, de a víz emlékszik rá, hogy volt benne cukor! Sőt, ha még hígabb lenne, még jobban emlékezne!”. “No és mire jó ez a cukor nélküli cukoroldat?” – kérdezik ekkor Öntől. “Ez kérem az olyan betegségekre jó, amelyeknek a tünetei – például émelygés, hányás – a túlzott cukorfogyasztás tüneteire hasonlítanak” – feleli. “Aha. És ezt ki mondja?” “Ezt kérem egy réges-rég elporladt tudós találta ki így!”

Nos, ezzel maga előtt is láthatja a homeopátiás szerek gyártásának, használatának és tudományos megalapozottságának egészét. És már csak azt kell tudnia, hogy kereskedelmük – mindezek ellenére – a nem receptes gyógyszerpiac 6-8%-át fedi le, köszönhetően az emberek “mesterséges” anyagok és lehetséges mellékhatások iránti ellenérzéseinek…

Mégis gondolhatnánk úgy, hogy lobbierő ide, lobbierő oda, az alapvető tudományos tézisekre is fittyet hányó “békaláb-varjúháj” típusú ráolvasásos medicinák egy felelős államban nem igazán kerülhetnek egy polcra a valóban igazolt hatású, évek alatt és milliárdok árán kifejlesztett, sokszorosan tesztelt gyógyszerekkel. Vagy ha valamikor, valahogyan mégis odakerültek, hát a kor haladtával és az ismeretek gyarapodásával lekerülnek onnan. De ez közel sincs így!

Hiába hogy a módszer “őshazájának” számító Nagy-Britanniában is komoly erőfeszítéseket tesz a tudóstársadalom a homeopátia hivatalos elutasításáért, az már oly mélyre rágta magát a köztudatba (ahol jól elfér a biorezonancia, a kristálygyógyászat, az aurasebészet és a többi csuda mellett), hogy máig nem sikerült kiszorítani onnan. Sőt! E szerek gyártása és forgalmazása – vélhetően a haszonélvező lobbi nyomására – az Uniós jogba is beépült azon az elven, hogy a készítményekben olyannyira nincsen semmi, hogy engedélyezésük egyáltalán nem kockázatos!…

Érti, ugye?… A homeopátiás szerek elsöprő többségét nem azért lehet ma gyógyszertárban, gyógyszerként árusítani, mert a hatásosságuk tudományos bizonyítást nyert, hanem mert annyira tartalmatlanok, hogy képtelenség velük kárt okozni bárkiben is! (A legnagyobb veszélyt a hordozóanyag laktóz- vagy alkoholtartalma jelentheti az azokra érzékenyek számára.) …Mindez persze nem újdonság, hiszen már Hofi is megénekelte: “Minden ellen egyél kását, nem használ, de nem is árt e gyógyszer!”

No jó – mondhatjuk -, lehet, hogy ez az Uniós jognak így tényleg megfelel, ehetjük, ihatjuk szakmányba a szereket, hiszen meg sem látszik rajtunk, no de mi van az egyéb szempontokkal? Vajon tisztességes-e például az a piaci verseny, amelyben az egyik indulónak (a milliárdos fejlesztésekre, laboratóriumi és klinikai tesztekre, bonyolult gyártósorok felszerelésére szorított “hagyományos” gyógyszeriparnak) kazánlemezzel a hátán kell futnia, a másiknak pedig (az évszázadok óta változatlan receptúrával dolgozó, bizonyítási kényszertől mentes homeopátiának) lufival? Ahol az egyik fél vért izzad a gyógyszeréért, a másiknak pedig elég a holdfénnyel átvilágított vizet (igen, ilyen is van!) gondosan becsomagolnia?

Na és mi van a fogyasztóval, aki ráadásul beteg is?

Aki bár ilyen-olyan oldatot olvas a flakonon, mégsem tudja, hogy abban bizony egyetlen molekulányi ilyen-olyan anyagot sem találna? (Merthogy a fogyasztó a milligrammot vagy a % jelet még érti talán, de a homeopátia “házi” jelöléseit – D50, C200 stb. – már nem.) Nem tudja hát, hogy amikor – jó pénzért – „gyógyszert” vesz, akkor csupán tiszta vizet kap, amiben a homeopaták szerint is legfeljebb valami titokzatos “gyógyító energia”, a víz által elraktározott “információ” van, más nem!

Mi lesz tehát azzal a fogyasztóval, akinek a homeopátiás orvos (akinek a homeopátiás továbbképzés kreditpontokat ér, a praxis pedig kényelmes egzisztenciát biztosít) gondos vizsgálatot nyújt ugyan, de akinek végső soron csak a semmit, a placebót írja fel? Ami ugye vagy működik, vagy nem…

Vagyis hát, mi is van az uniós jogharmonizációnak való megfelelésen túl mindazokkal, akiket a homeopátiás gyógyszerekkel és eljárásokkal kapcsolatos félrevezető, megtévesztő információk (nevezzük nevén: hazugságok) és elhallgatások hátrányosan érinthetnek? Ne találgasson, én már végigvettem mindazokat, akik magukra vállalhatnák azt, hogy a homeopátia nyilvánvaló képtelenségeit a helyükre tegyék!

Elsőként a GVH-t kerestem meg (még 2012 végén), kifogásolva a homeopátiás szerek általános kommunikációját. De, mint kiderült, a GVH szerint a termékek csomagolásán feltüntetett (illetve eltüntetett) információk, a homeopátiás szerekkel kapcsolatos általános tájékoztatások nem tekinthetők a termékek reklámjának. Ahogyan a félrevezetések a homeopátiás oldalakon, blogokban a vízemlékezetről, a gyógyenergiákról sem marketing információk, így nem befolyásolják lényegesen a gyógyszeriparban folyó piaci versenyt. Ezért aztán a Fogyasztóvédelemhez irányítottak…

Az NFH azonban szintén nem érezte hivatottnak magát arra, hogy ítéletet mondjon, vajon a fogyasztók félrevezetése-e az, ha egy gyógyszerre azt írják, hogy valaminek az oldata, csak sajnos abból a valamiből nincsen benne atomnyi sem? Vagy, hogy mennyire számít a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának, ha egy gyógyszeren olyan összetételi jelöléseket alkalmaznak, amelyek a köznapi ember számára értelmezhetetlenek? Kikérték hát a gyógyszerintézet véleményét (ők engedélyezik a gyógyszerek csomagolási szövegeit!), hogy az ilyesfajta feliratok vajon megfelelnek-e a homeopátiás szerekre külön megállapított, kivételező jogszabályoknak? Az OGYÉI természetesen megírta, hogy igen, megfelelnek! Persze nem ezt kellett volna vizsgálnia az NFH-nak, hanem pont azt, hogy a jogszabályoknak megfelelő jelölések és információk nem tévesztik-e meg a vásárlókat?…

Kiderült hát bő egy év alatt, hogy a homeopátiába minden blődsége, irracionalitása, megtévesztése dacára sem kíván senki belekötni, minden hazai hatóságunknak, testületünknek tökéletesen megfelel a status quo, azaz egy kétszáz éves, bizonyítatlan (illetve bizonyítottan tudománytalan és hatástalan) gyógyeljárás továbbélése, üzleti virágzása csupán azon az alapon, hogy “úgysem lehet tőle baja senkinek sem, bármennyi bogyót is tömjön a szájába”…

2014 végén taktikát változtattam hát, és akkor már egy megnevezett, egyszerűsített eljárással törzskönyvezett, a hígítása okán semmit sem tartalmazó homeopátiás gyógyszerrel kapcsolatban próbáltam a hatóságok állásfoglalását kikényszeríteni. Ám az NFH és az OGYÉI most már a konkrét termék, gyakorlatilag a cukros víz gyógyszerkénti árusítását is teljesen rendben lévőnek találta, és az azt övező, egyértelműen félrevezető információközléseket sem kifogásolta. Egy gyönge pillanatomban még arra is gondoltam, talán a magyar tudósok sasfészkében, az MTA-n sikerülhet egy támogató (pontosabban elítélő) nyilatkozatot szereznem, ezért ki is kértem írásban mind az orvosi, mind a kémiai osztály véleményét a homeopátia tudományos megalapozottságáról. Nos, bő fél-egy évvel az ausztrál és a svéd Akadémiák nyilvános – a homeopátiát elmarasztaló – bejelentései előtt a Magyar Tudományos Akadémia még húszéves álmát aludta! Sőt, álmában tán a szája szélét is nyalogatta, amikor eszébe jutott, milyen jó is volt, amikor komoly pénzért és állami simogatásért otthont adott az 55. Homeopátiás Világkongresszusnak (hisz azért van az a pénz, amennyiért az akadémia tiszteletre méltó testületének is korpásodik a haja). Így aztán simán elutasítottak azzal, hogy ők legfeljebb a parlament, a kormány, a köztársasági elnök és más nagyságok kérésére mondanak véleményt dolgokról, én, a mezei állampolgár ne vegzáljam őket ilyesmivel!

Utoljára is – 2015 végén – az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalával folytatott levelezést követően végül az EMMI-t próbáltam arra rászorítani (mint az egészségügyért felelős tárcát), hogy a fent nevezett, egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás gyógyszerrel kapcsolatban szolgáljon nekem információkkal. Olyanokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy mint állampolgár – az Alaptörvényben (és az Egészségügyi törvényben) biztosított jogommal élve – önálló döntést hozhassak használatuk dolgában! Vagyis hiteles, tudományos adatokat kértem a gyógyszerek hatását, egészségügyi hasznát és kockázatát illetően.

Mondanom sem kell, az EMMI (ahogyan bárki más sem lett volna képes rá) nem tudta teljesíteni a kérést. Hiszen ezekről a gyógyszerekről semmilyen ilyen információ nem áll rendelkezésre, az, hogy ezek mégis gyógyszerek, nem tudományos, hanem politikai alapon született döntés. Amivel csak az a baj, hogy az állam egyrészt nem hozhat politikai döntést tudományos kérdésben (jelenti ki az Alaptörvény), másrészt köteles lenne biztosítani állampolgárainak az egészségükkel kapcsolatos megalapozott döntésekhez szükséges információkat (úgyszintén az Alaptörvény szerint).

A fentiekre hivatkozva kértem hát 2016 elején az alapjogok biztosát, hogy indítson törvényességi felülvizsgálatot, és állapítsa meg, hogy a homeopátiás gyógyszerek alkalmazásával és forgalmazásával kapcsolatos hatályos törvények egy része sérti az Alaptörvényt, akadályozza az állampolgárokat alapjogaik gyakorlásában. A kérelem leglényegesebb részei ezek voltak:

„1.) Az Alaptörvény (és az Eü. törvény) leszögezi, hogy jogom van az egészségemmel kapcsolatos döntések meghozatalához és az ehhez szükséges információk beszerzéséhez.

2.) Az Alaptörvény leszögezi: tudományos igazság dolgában az állam nem dönthet.

3.) Magyarországon ma …politikai döntés alapján …a gyógyszertárakba engedéssel támogatott a homeopátiás kezelés, akár olyan „homeopátiás gyógyszerekkel” is, amelyeknek hatásossága tudományosan nem bizonyított, csak mert ezt a törvényalkotó – kivételként – nem is követeli meg.

4.) A szaktárca kérésre sem képes olyan tudományos igazolást rendelkezésre bocsátani, megjelölni, amely megmutatná, …hogy e gyógyszerek használatának melyek az egészségügyi hatásai…

 Kérésem a Hivatalhoz:

1.) Állapítsák meg, hogy a Minisztériumnak – kérésre – kötelessége lenne az egészségemmel kapcsolatos döntéshez szükséges tudományos információkat megadni …az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett homeopátiás gyógyszerekkel kapcsolatban is.

2.) Amennyiben nem áll az EMMI rendelkezésére ilyen tudományos anyag, kérem, állapítsák meg, hogy a fenti szerek gyógyszerkénti forgalmazásának engedélyezése …politikai döntés, amely „tudományos igazság” dolgában született, …így sérti az Alaptörvény XX. cikkelye (1) és X. cikkelye (2) bekezdéseiben foglaltak érvényesülését.

3.) Amennyiben az 1-2. pontok megállják a helyüket, kezdeményezzék a vonatkozó törvények alkotmányossági vizsgálatát, illetve javasolják …egy olyan törvénymódosítás előkészületeit, amelyik kiveszi a homeopátiás gyógyszerek eddig kivételezett csoportját a felmentések alól…

4.) Amíg a módosítás megszületik, …a betegek / fogyasztók érdekében az egyszerűsített eljárással törzskönyvezett …homeopátiás gyógyszereket a gyógyszertárakban csak a többi gyógyszertől elkülönítve, az egyéb egészségügyi vagy kozmetikai cikkekkel együtt kínálhassák.”

Az írás elolvasható a ködpiszkáló blogon.

Létrehozva 2019. szeptember 29.