A szerző intézetvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója

A szemből megállapítható a szervek gyulladása és egyéb betegsége is, legalábbis az íriszdiagnosztika művelői és hívei szerint. Bármennyire is abszurdnak tűnnek egy alternatív gyógyászati módszer elvi alapjai, a tudománynak kötelessége megvizsgálni, hátha mégis van benne valami.

Az íriszdiagnosztika (más néven iridológia) elméleti alapját az az elgondolás képezi, hogy a szemünk szivárványhártyájának (írisz) felületén az egész test leképeződik, magyarán az írisz egy kis szeglete a szívünknek felel meg, egy másik a májunknak, a harmadik a tüdőnknek, és így tovább. Sőt, az alternatív orvoslás e fura ága ennél is tovább megy, s azt állítja, hogy a színeződésbeli mintázatok alapján a szemből kiolvashatóak az egyes szervek betegségei, mi több, az ezekre való hajlam is. Egy erőteljesebb színfolt az íriszen a „szakember” számára jelzi, hogy a megfelelő testrésszel gond van, vagy a jövőben gond lehet. Ilyen informatív foltok nem csak az íriszen, hanem az ínhártyán is előfordulhatnak, ezzel azonban egy másik alternatív irányzat, az ún. szklerológia foglalkozik. Az íriszdiagnoszták az úgynevezett írisztérképeket használják a diagnózis felállításához, melynek kulcsszavai közül a „túlműködő szerv” kifejezés érdemel külön említést, mivel az orvosi szakszótár nem tartalmaz ilyet. A szemből persze megállapítható a szervek gyulladása és egyéb betegsége is, legalábbis a terület művelői és hívei szerint.

A HVG írása elolvasható itt.

Létrehozva 2021. június 9.