A tudomány fejlődése sokakat arra késztet, hogy megkérdőjelezzék az emberi tudat szigorúan materialista megközelítését – köztük a legmagasabb IQ-val rendelkező embert is.

Olyan korban élünk, amikor sok tudós még mindig ügyetlenül redukálja az elmét puszta neurokémiai aktivitásra, vagyis az idegsejtek és neurotranszmitterek közötti interakcióra. Az ilyen tudósok gyakran ellenségesen reagálnak még arra a felvetésre is, hogy a szubsztancia dualizmus igaz lehet. Ezért üdítő látni, hogy a világ legmagasabb IQ-jával rendelkező személy megerősíti azt, amit teológusok, filozófusok és misztikusok már régóta tudnak: hogy a tudat nem redukálható puszta anyagra.

Több mint egy évszázada olyan zsenik, mint William James Sidis, akinek becsült IQ-ja megközelítette a 300-at, megragadták a közönség fantáziáját, de az élet, az anyag és az elme legmélyebb kérdéseire nem adtak választ. Ma Dr. YoungHoon Kim, akinek IQ-ja hivatalosan 276 és aki teológiai diplomával rendelkezik (talán bizonyítva, hogy a legintelligensebbek az alapokkal kezdik), három hónapja rögzített egy üzenetet, amely azóta vírusként terjedt az 𝕏 és más platformokon, ahol kijelenti: „Tudatunk a halál után is tovább él, ez biztos.”

Kim különféle tárgyakat tanult, többek között pszichológiát, idegtudományt, nyelvészetet, filozófiát és teológiát. Tiszteletbeli doktori címet kapott a kognitív tudományok, az oktatás és a pszichológia területén, és kutatói pozíciókat töltött be Cambridge-ben és a Yale egyetemen. Ez az interdiszciplináris megközelítés jól felkészítette arra, hogy mélyen elgondolkodjon a kvantuminformáció, a tudat, a túlvilág és Isten témáiról.

Az olyan evolúciós biológiai modellektől eltérően, mint a neodarwinizmus, melyeket gyakran kísér a sokat által vallott filozófiai feltételezés (bár ez logikailag nem következtethető a elméletből), miszerint a tudatosság teljesen megszűnik, amint az agy működése leáll, Dr. Kim a kvantumfizikára hivatkozik, hogy az információ soha nem tűnik el teljesen, csak formát vált. Azt sugallja, hogy ha a tudat egyfajta kvantuminformáció, akkor a test halála után is fennmaradhat, hasonlóan a „felhőben” tárolt adatokhoz.

Fontos megjegyezni, hogy az információ nem kötődik egyetlen materiális médiumhoz. Átvihető különféle hordozókra, például pendrive, merevlemez, könyv vagy agy, anélkül, hogy elveszítené lényegi információs tartalmát. Még akkor is, ha a tényleges hordozó megsemmisül, az általa tárolt információ megmaradhat. James Watson és Francis Crick forradalmi munkája óta, melynek eredményeként azonosították a DNS szerkezetét, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a biológiát alapvetően információs rendszerek irányítják.

Az információ elsődlegességének egyre növekvő elismerése a biológiában az intelligens tervezési mozgalom központi témája. Az intelligens tervezés támogatói, köztük William Dembski, Stephen Meyer és Michael Behe, egyre inkább hangsúlyozzák az információelmélet által a redukcionista biológia elé állított kihívást. Ezt a kihívást Thomas Nagel filozófus is elismeri Mind and Cosmos című művében, ahol azt állítja, hogy a materialista keretrendszer alapvetően alkalmatlan az élet eredetének és a tudat megjelenésének magyarázatára.

Ennél is fontosabb, hogy Kim nyilvános tanúságtétele nem áll meg a kvantumspekulációnál. Egy IQ-teszteket és a technokratikus szakértelmet bálványozó világban ő nyíltan bevallja, amit oly sokan nem mernek kimondani: azt, hogy Jézus Krisztus isteni. A 𝕏-en, ahol szavai milliókhoz jutottak el, kijelentette: „A világ legmagasabb IQ-rekordjának birtokosaként hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten, az út, az igazság és az élet.” Napjainkban, amikor a világ legmagasabb IQ-val rendelkező embere nyilvánosan és önként térdet hajt Jézus, egy vándorló ács előtt, aki az első században élt, ez egy lenyűgöző teljesítmény, amely felülmúl minden vírusként terjedő állítást a kvantuminformációról vagy a túlvilágról, különösen figyelembe véve azt, hogy kultúránk tévesen társítja a magas intelligenciát a szkepticizmussal és a hitetlenséggel.

Saját írásaimban, különösen a On the Origin of Consciousness (A tudat eredete) című könyvemben és a 2020-as Tudatosság Tudománya konferencia egyik előadásában, „AI, the Nature of Consciousness, Information, Reality and the Possibility of the Afterlife” (MI, a tudat természete, információ, valóság és a túlvilág lehetősége) azt állítottam, hogy a tudat materialista magyarázata filozófiailag elégtelen és tudományosan elavultnak tekinthető. Ha az elme csupán elektrokémiai jelek mellékterméke, akkor az emberi szabadság illúzió, akárcsak minden remény, hogy értelmet találjunk rövid biológiai létezésünkön túl. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt száz évben a vallásfilozófia, a tudományfilozófia és az elmefilozófia filozófiai fejlődése, valamint a kozmológiában, az evolúciós biológiában, a kémiai evolúcióban és az idegtudományban elért tudományos fejlődés egyre inkább eltávolodott a tudományos materialista paradigmától.

Dr. Kim gondolkodása és nyilvános hitvallása szorosan összhangban áll saját kutatásom központi irányvonalával. A 2020-as Tudatosság Tudományi Konferencián tartott előadásomban azt állítottam, hogy a mesterséges intelligencia, az információelmélet és a kvantumfizika legújabb fejleményei visszahozták a túlvilág kérdését a legitim tudományos és filozófiai diskurzusba. Kim kvantum-összefonódásra és „felhőre” vonatkozó analógiája megdöbbentő párhuzamot mutat azzal, amit már régóta állítok: hogy az információ a legjelentősebb és legstrukturáltabb formájában szándékot feltételez, és gyakran utal az elme létezésére. A kvantum-összefonódás olyan jelenség, amelynek során két vagy több részecske összekapcsolódik úgy, hogy a köztük lévő távolságtól függetlenül az egyikben bekövetkező változás egyidejűleg hatással van a másikra.

Ez a tágabb metafizikai rezonancia nem csak Kimre jellemző. Michio Kaku elméleti fizikus a multiverzumot számos rádióállomáshoz hasonlította, amelyek ugyanazt a teret foglalják el, de mindegyikük különböző frekvencián sugároz. Ez az összehasonlítás arra utal, hogy bár mi csak egy valóságot érzékelünk, más valóságok is létezhetnek a jelenlegi érzékelésünkön túl. Ez a „tuningolási” metafora, hasonlóan Kim „felhő” analógiájához, megnyitja a fogalmi teret a tudat számára, hogy a testtől való megszabadulása után a fizikai bomlásnak nem alávetett dimenziókban tovább éljen.

Kim rámutat, hogy a kvantummechanika tanítása szerint az információ soha nem tűnik el teljesen, csak formát vált. Ez összhangban áll a matematikai fizikus Roger Penrose és az aneszteziológus Stuart Hameroff által kidolgozott szervezett objektív redukció (Orch OR) elméletével, melyet kutatásomban is tárgyalok. Ha a tudat az idegsejtek mikrotubulusain belüli kvantumfolyamatokból keletkezik, akkor elképzelhető, hogy az agy felbomlása után is fennmaradhat. Más szavakkal, az én a test bomlása után is fennmaradhat a Teremtő által a valóságba beírt mélyebb információs rendnek köszönhetően.

Ha ez igaz, akkor ez a felismerés cáfolja a tudományos materializmus legradikálisabb irányzatait. Ma még sok ateista és futurista játszik az elme feltöltésének gondolatával, vagy transzhumanista reményekkel a halál digitális úton való elkerülésére. Ahogy előadásomban rámutattam, ezek a víziók súlyos filozófiai problémákkal küzdenek az identitás és a folytonosság terén. A digitális másolat nem te vagy, ahogy egy fénykép sem egy személy. Kim kvantumszemlélete azonban jobb választ kínál: a tudatosság egységes, anyagtalan valóság, amely nem adattároló eszközökön és szervereken alapul, hanem a teremtett rend szerkezetén.

Kim virális videójában egy videojáték avatárjával hoz egy mély, mégis egyszerű analógiát, amely szerint az avatar eltűnhet a képernyőről, de a játékos továbbra is létezik. Ez a példa egy mély teológiai igazságot közvetít, valamint azt a lehetőséget, hogy a lélek túlélheti a fizikai halált, és várhat a jövőbeli feltámadásra, hasonlóan ahhoz, ahogy Krisztus üres sírja történelmi kontextust ad ehhez a lehetőséghez.

Kim merész vallomása, hogy Jézus az Isten, tovább erősíti azokat a tudományos nyomokat, amelyek a teremtésen keresztül fedezhetők fel, beleértve a feltámadás történelmiségének bizonyítékait (ez egy másik nap témája). Az éles szemű megfigyelő számára fájdalmasan nyilvánvaló, hogy a tudomány önmagában nem tudja megmagyarázni, miért képes az elménk a túlélési ösztönökön túl gondolkodni, miért vágyunk az örök boldogságra, vagy miért akarjuk, hogy igazán megismerjenek és örökké szeressenek. Erre csak egy személyes Isten adhat választ, aki behatolt a fizikai tér-idő kontinuumba. Kim néhány nappal később megerősítette ezt a meggyőződését, amikor a következőket írta: „A világ legmagasabb IQ-val rendelkező emberként hiszem, hogy a Biblia Isten tökéletes, örök és végleges igéje. Ezért a Bibliát nem kell frissíteni. A világnak kell felzárkóznia.”

Ezek a szavak mind a technokratákat, mind a szekuláris egyetemeket kell, hogy kísértsék, akik magukat az innováció és a haladás bástyáinak tartják és céljuk, hogy a közemberek tudatlanságát hatékonyabban csökkentsék, mint bármely kvantumelmélet-értelmezés és annak lehetséges következményei a túlvilágra nézve. Az a tény, hogy a Logosz, minden teremtés forrása, belépett a történelembe, szembenézett a halállal és diadalmaskodott felette, nem kevésbé hiteles attól, hogy a világ legkiválóbb élő elméje ezt mondja; inkább arra emlékeztet minket, hogy az igazi bölcsesség térdet hajt a megtestesült igazság előtt.

Modern világunk több tanulságot is levonhat Dr. Kim merész kijelentéséből. Először is, ha egy olyan elme, mint Kim, azt mondja, hogy a tudat nem redukálható neuronokra, és nyíltan Krisztust vallja Megváltónak, talán itt az ideje, hogy a kereszténységet és igazságigényét megvető hitetlenek és szkeptikusok (a kereszténységen belül és kívül) újragondolják a felvilágosodástól örökölt dogmáinkat. Másodszor, azoknak, akik támogatják a tudományt és annak elképesztő fejlődését, nem kell félniük attól, ahová a bizonyítékok vezetnek, még akkor sem, ha ez azt jelenti, hogy az elme és az értelem a kozmosz szövetébe van szőve.

Végül, a hívőknek tudatosítaniuk kell, hogy reményük nem hiábavaló. Ha a tudatosság nem szűnik meg a halállal, hanem átalakul, akkor nem a síré az utolsó szó. Az értelmet és a szeretteinkkel való újratalálkozásra vágyakozásunk nem egy gyermeteg vágy, hanem egy útjelző, amely a valóság legmélyebb alapjaira mutat.

Rövid videóüzenete végén Kim azt sugallja, hogy az emberiség továbbra is keresni fogja az igazságot és a túlvilág létezésének bizonyítékait. Egyetértek vele, de hozzátenném, hogy keresésünk nem pusztán kíváncsiságból vagy túlélési ösztönből fakad, hanem azért, mert Isten képmására és hasonlatosságára vagyunk teremtve. Ez az isteni lenyomat bennünk a puszta anyagi létezésen túlmutat. Születésünktől halálunk pillanatáig vágyakozunk arra, hogy visszatérjünk otthonunkba, a Forráshoz; ahogy Szent Ágoston olyan mélyen kifejezte, szívünk nyugtalan, amíg végre meg nem nyugszik Benne.

Ahogy a néhai csillagász Robert Jastrow olyan tökéletesen összefoglalta God and the Astronomers (Isten és a csillagászok) című könyvében,

A tudós számára, aki az ész erejében való hitből élt, a történet rossz álomként végződik. Megmászta a tudatlanság hegyeit, és éppen a legmagasabb csúcsot készül meghódítani; amikor átmászik az utolsó sziklán, ahol egy teológusokból álló csoport fogadja, akik már évszázadok óta ott ülnek.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. július 9.