Két végén égetik a (fül)gyertyát
Fülgyertya. Ízlelgetem ezt a szép összetett szót, amelyet 15-20 évvel ezelőtt senki nem tartott volna kevésbé viccesnek, mint a foglétrát, a haskanalat vagy az orrceruzát. De változott a világ, és ma már tudjuk, hogy a fülgyertya a hopi indiánok ősi tudásának megtestesülése, amelyet számtalan célra használhatunk. Hogy mire, az függ az információ forrásától.
Szakemberek higgadtabban nyilatkoznak:
“A fülgyertya segítségével bizonyos gondokat meg lehet oldani a fülünkben, de nem minden fülbetegségre ajánlott a használata. Dr. Neuwirth Tamás fül-orr-gégész segített eligazodni a fülgyertya használatában.(…) Nem újkeletű praktikáról van szó. (…) A fülgyertyát a hopi indiánok találták ki, vették észre jótékony hatását. Fakéregből és levelekből készítették.” – magyarázza Neuwirth doktor – „Ez a gyertya csak formájában gyertya alakú.” A hengeres, üreges viaszt a fülbe kell helyezni majd meggyújtani. „Nyilván segítséggel kell csinálni, mert magának senki nem tudja meggyújtani. A hamut, ami elszáll róla a gyertya végén lévő kis szövet tartja meg.Jótékony hatása van, de nagyon fontos, hogy bizonyos fülbetegségeknél nem ajánlott a használata.”
Szellemgyógyászok és -sebészek bátrabban…
A Ködpiszkáló blog írása elolvasható itt.
Létrehozva 2022. május 18.