Kép: Unsplash

Jógázzanak-e a katolikusok?

Jógázzanak-e a katolikusok? Ez egy forró kérdés, amely a legkülönbözőbb válaszokat váltja ki, kezdve azoktól az emberektől, akik nincsenek meggyőződve arról, hogy a keresztényeknek egyáltalán vannak aggályaik, egészen azokig, akik attól tartanak, hogy bizonyos mozdulatok ajtót nyithatnak a démonok előtt. Keresztények milliói gyakorolják a jógát. Vannak, akik nem akarnak belegondolni abba a lehetőségbe, hogy a jógagyakorlatok és a keresztény hitük között konfliktus lehet, és vannak, akik még csak nem is hallottak arról, hogy lehetnek konfliktusok.

Az évek során a jóga a nyújtás szinonimájává vált. Nézzünk meg alaposan két alapvető kérdést annak eldöntésére, hogy a katolikusoknak kell-e jógázniuk.

  1. Mi a jóga?
  2. Mit tehet egy katolikus a teste nyújtásáért és erősítéséért?

Mi a jóga?

Először is fontos tudni, hogy mi a jóga. A „jóga” egy ősi szanszkrit kifejezés a hindu spirituális fegyelem fejlesztésére irányuló fizikai gyakorlatokra.  A jóga többezer éves, és tanításait a Védák, vagyis a szent indiai szövegek részletezik. E tanítások közé tartozik a többistenhit (sok isten és istennő imádata), a monizmus (az univerzumban minden dolog egy, megkülönböztetés nélkül), a reinkarnáció, a karma, a bálványimádás és a saját isteni identitás megvalósításának célja.

Sajnos manapság sokan azt hiszik, hogy a jóga nem egy spirituális gyakorlat – hogy csupán egyfajta testmozgás, amely jót tesz a testnek, és segít oldani a stresszt és a szorongást. Egy gyors Google-keresés is mást mond. A jóga szó „igát” vagy „egyesülést” jelent, ami utal a gyakorlat eredendő spirituális természetére. Egy másik utalás az, ahogyan idővel a gyakorlóra hat. Az International Journal of Yoga közölte egy országos felmérés eredményeit, amelyből kiderült, hogy bár a legtöbb válaszadó általában fizikai-egészségügyi okokból kezdte el a jógát, általában spirituális okokból folytatta. Ráadásul minél többet jógáztak az emberek, annál valószínűbb volt, hogy csökkent a kereszténységhez való ragaszkodásuk, és annál valószínűbb volt, hogy a nem vallásos spiritualitás és a buddhizmus hívei lettek”.[i]

A jóga mélyen gyökerezik a spiritualitásban. „A testtartások közül soknak története van, és mélyebb céljai vannak az izmok nyújtásán és erősítésén túl.” B.K.S.[ii] Iyengar, akit a világ egyik legjelentősebb jógagurujának tartanak, „feltárja, hogy sok testtartásnak a hindu mitológiából származó szimbolikus jelentése van, amely a szanszkrit nevükhöz kapcsolódik, és magához a formához, amelyet a test a testtartásban felvesz. [Ezek a pózok] olyan mélységgel és szimbolikus értékkel rendelkeznek, amely a test puszta fizikai anyagi komplexuma fölé emeli őket[iii]. A jógaórán a tanulók részt vesznek ezeknek a pózoknak a spirituális aspektusában, még ha nem is szándékosan. Fizikai jelenlétük és cselekedeteik a jóga isteneinek és istennőinek szóló áhítattá válnak. Ahhoz hasonlítják, mintha valaki a katolikus templomban a hét néhány napján térdre borulna a tabernákulum előtt, függetlenül attól, hogy van-e hite vagy sem. Idővel valószínűleg lesz némi spirituális hatása. Amikor valaki részt vesz egy spirituális gyakorlatban, akkor általában spirituális hatás következik.

Egy katolikusnak a jógán való részvétele nemcsak a gyakorló személyre van hatással, hanem a közösségre is. Valaki, aki jógát gyakorol, részvételével azt közvetíti, hogy az adott közösséghez tartozik, annak minden beágyazott rétegével és hitével együtt. A részvételük megerősíti az identitásukat a jóga világán belül, és potenciálisan ez lehet az oka annak, hogy mások is úgy döntenek, hogy csatlakoznak.

El tudod képzelni, hogy a második világháborúban vállvetve menetelsz a náci katonákkal, és megpróbálod meggyőzni a többieket, hogy csak azért vagy ott, mert a lábaidat remekül edzik? Vagy csatlakozol egy abortuszpárti tüntetéshez, mert a felsőtested fantasztikus edzésben részesül, amikor táblát tartasz, felemeled a karjaidat és az ökleidet?

Szélsőséges példák, azt mondod? Igen, egyetértek, de a lényeg az volt, hogy olyan példákat válasszunk, amelyeken az emberek szenvedélyesen ragaszkodnának a részvételhez, mert a részvétel és a cselekedetek a támogatás és az elkötelezettség jelét jelentenék. Bizonyos értelemben evangelizálnátok a jelenlétetekkel. Katolikusként arra vagyunk hivatottak, hogy evangelizáljunk – hogy megoszthassuk Jézust másokkal. Óvatosnak kell lennünk azzal, hogy kit és mivel evangelizálunk.

A jóga fejlődése a hagyományostól a modernig

A jóga testtartások szinte minden lehetséges emberi mozdulatot magukban foglalnak. Az ásítás, a pislogás és a légzőgyakorlatok mind megtalálhatók a jógában. Minden ember végzi ezeket a mozdulatokat, függetlenül a vallási meggyőződésétől. Bár a jóga számos aspektusa tagadhatatlanul ősi, a mai modern testtartásgyakorlatok (jóga a fitneszért) történetének tanulmányozása során kiderül, hogy a jóga összefonódott más fitnesz módszerekkel. a „jóga” szót ma a nyújtó gyakorlatok szinonimájaként használják, de a fizikai gyakorlatokra való összpontosítás viszonylag új szenzáció a múlt században. A hagyományos jóga középpontjában többek között olyan gyakorlatok álltak, mint a légzésszabályozás (pránajáma), az életerőáramlásokat becsatornázó testi pecsétek (mudra) és meditációs technikák (dhjana). A pózok csak kisebb részét képezték a gyakorlásnak; a legtöbb ülő póz meditációra szolgált.

Dr. Mark Singleton, a Yoga Body című könyv szerzője több mint négy éven át kutatott angliai, amerikai és indiai könyvtárakban, hogy megtudja, hogyan jött létre a ma ismert jógagyakorlat. Kutatásaiból kiderül, hogy a 20. században a jóga kapcsolatba került az európai „testkultúra” mozgalommal, és olyan sportágakból merített, mint a testépítés, a torna, a birkózás és a tornagyakorlatok. Valójában számos, a jóga alapjának tekintett póz valójában kevesebb mint 100 éves, és a 20. század elején a dinamikus testmozgás dániai rendszerének, a primitív gimnasztikának a része volt, mielőtt a jóga átvette volna. Ezek közé tartoznak az olyan pózok, mint a harcos póz és a lefelé forduló kutya. A hagyományos jógagyakorlatokat kombinálták ezekkel a fitnesz- és edzésrendszerekkel, és a fitnesz alapú jóga új formája alakult ki, amely nyugaton elfogadottabbá vált.

A katolikusok végezhetnek-e olyan pózokat, amelyek hasonlítanak a jógában található pózokra?

A jógában végzett jótékony nyújtó és erősítő gyakorlatok közül sok olyan van, amely a balettben, a pilateszben, a tornában, az akrobatáknál, a sportterápiában és a normál emberi mozgásban is megtalálható: egy baba hasprést végez (kobra póz), a futók nyújtják a combizmaikat (Janu Sirsasana), egy pompomlány fekvőtámaszban (Warrior póz), egy táncos „passzpózban” (fa póz), és egy tornász könnyedén spárgázik.

A jógapózok a baloldali képeken láthatók

Továbbá, a jógában található számos pozíciót rendszeresen használnak a keresztény imában. A katolikus hagyományban szilárd előzménye van a testtel imádkozásnak. A Szentírás többször beszél róla (pl. 1 Királyok 8:54; Zsoltárok 134:2; 1 Timóteus 2:8), maga Krisztus is testével imádkozott (Lukács 24:50), a sivatagi atyák is használták a testtel imádkozást, és Szent Domonkos is híres volt róla. Mi minden szentmisén használjuk. Tehát azt állítani, hogy a jógában található összes testtartás eredendően spirituálisan veszélyes, nehezen egyeztethető össze a keresztény tanítással, hagyománnyal, sőt még a Szentírással is. Következésképpen ez azt jelenti, hogy a katolikusok végezhetnek jógapózokat? Itt kezd bonyolulttá válni a dolog.

Emlékszel, amikor azt mondtam, hogy amikor jógaórán vagy, akkor részt veszel a pózok spirituális aspektusában, még ha nem is szándékosan? Mi lenne, ha ugyanezt a mozdulatot jógaórán kívül végeznéd, és nem lenne egy jóga neve, és a mozdulat szándéka más lenne? (Amikor egy adott ászanának [jógapóznak] nevet adtak, azt úgy tervezték, hogy közvetítse az ászana lényegét, mondhatni a szellemét.”[iv]) Fél térdre ereszkedni egy parkban, és megkérni a barátnőd kezét, sokkal más, mint meghajolni egy tabernákulum előtt. Egy pompomlány vagy egy vívó nem jógázik, amikor lándzsába kerül, bár a jógaórán harcos póz néven látható. Egy balerina nem jógázik, amikor passz pózban van, bár úgy néz ki, mint a Vrksaszana (fa póz).

A jógának van egy objektív spirituális szándéka, amit nem tudunk megváltoztatni pusztán azzal, hogy másképp akarjuk, vagy azzal, hogy azt mondjuk, hogy nem ez volt a szándékunk, amikor jógáztunk. Soha nem tudjuk megváltoztatni valaminek a belső értelmét. Például, ha egy hitetlen részt vesz a szentmisén, és csak a testtartást utánozza, a térdhajtást, a kereszt jelét, a térdelést stb., megváltoztatja-e ez azt, ami valójában az oltáron történik? A szentmise alatt egy spirituális valóság zajlik, és ezt valaki nem tudja megváltoztatni, még akkor sem, ha nem ez a szándéka.5 Sőt, idővel az illető valószínűleg elkezdi látni a lelki hatást. Amikor valaki részt vesz egy lelki gyakorlatban, általában ezután egy lelki hatás következik. Katolikusként óvatosnak kell lennünk, hogy milyen lelki gyakorlatban veszünk részt.

Mit tehet egy katolikus a teste nyújtásáért és erősítéséért?

Fogadja el azt a valóságot, hogy az emberi mozgás, az egészség és magának a testnek a kialakítása mind Istentől származik. Katolikusként felismerjük a jót és az igazat, bárhol is találjuk. Ebben az esetben a nyújtó és erősítő gyakorlatok valóban jót tesznek az embereknek! Ezt a tudomány is alátámasztja, és természetesen a tudomány törvényei soha nem állnak szemben Isten tervével. Szabadon felismerhetjük és felhasználhatjuk az egészséges gyakorlatokat, így elmehetünk fizioterápiára, csatlakozhatunk táncórákra, tornázhatunk, vagy részt vehetünk csoportos fitnesz órákon. A jógában található mozdulatok elvégzése nem azonos a jóga gyakorlásával, amely valóban a testet, az elmét és a lelket érinti. Az a tény, hogy egyes pózok a jógában is megtalálhatók, és van egy történet mögöttük, nem szabad, hogy megijesszen minket, amíg nem egy olyan jógaórán végezzük ezt, ahol ennek a történetnek van jelentése, vagy ez a szándékunk, hogy elkezdjük. A nyújtás nem szabad, hogy egyenlő legyen a jógázással!

A Pietra Fitness azért jött létre, hogy válaszoljon a Szentlélek hívására, hogy inspirálja a keresztényeket a testmozgásra olyan módon, amely integrálja az egész embert és ragaszkodik a katolikus hithez. A katolikusoknak lehet és kell nyújtaniuk a testüket. Ehhez nem szükséges jógaórán részt venni.

Végezzd el a kutatást, legyél jól, és „dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben!” (1Kor 6,20).

Kiemelt kép: Unsplash

Kép: N: BromL, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, a Wikimedia Commonson keresztül: BromL, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>,  Wikimedia Commons

Forrás angol nyelven

—————————

[i] Penman, Cohen, Stivens és Jackson, „Jóga Ausztráliában: egy országos felmérés eredményei”. Int J Yoga. 2012 július-december; 5(2): 92—101. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3410203/ A tipikus ausztrál jógagyakorló az amerikai párhuzamhoz hasonló: általában 41 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező, alkalmazott, egészségtudatos nő (85 százalékban nő).

[ii] Himalájai Jóga Intézet, A jóga spirituális oldala – Mit jelent és hogyan érhető el? https://www.himalayanyogainstitute.com/spiritual-side-yoga-means-achieve/

[iii] Ezra Sullivan, Jóga: teológiai vizsgálódás (megjelenés alatt)

[iv] Ezra Sullivan, Jóga: teológiai vizsgálódás (megjelenés alatt)

Létrehozva 2025. május 12.