Az elhagyott szőlőskert a Malachi Martinnal, a nagysikerű íróval, egykori vatikáni bennfentessel és ördögűzővel az 1990-es években készült beszélgetések írásos változata.

A nagy olasz költő, Dante Alighieri A pokol című művében Karióti Júdás a pokol legmélyebb bugyrába vettetik. Nekünk ma Júdás a gonosz megtestesítője, Martin atya azonban úgy véli, hogy Karióti Júdás nem volt rossz ember abban az értelemben, hogy tudatosan rosszat forralt volna. Nem akarta, hogy Jézust megöljék, és megbánta tettét, amikor rájött, hogy mit okozott. Júdás letért a helyes útról, de nem rosszakaratból, hanem mert úgy gondolta, hogy ő jobb utat tud, mint Urunk. Martin atya ezt a fajta eltévelyedést nevezi Júdás komplexusnak.

Martin atya szerint a mai egyházi emberek a Júdás komplexust élik meg, amikor kitárják karjukat a világ felé, ahelyett, hogy a gonoszságai ellen harcolnának. Úgy gondolják, hogy az ő útjaik eredményesebbek, mint az Egyház megszentelt hagyományai. A legtöbb katolikus mégsem tartja árulóknak ezeket a liberális egyházi embereket, mert nagyon finoman, körmönfontan cselekszenek. A liberális püspökök nem hirdetik hangosan, mint Luther Márton, hogy „a mise bűzlik az áldozat miatt”. Ehelyett tetteikkel aláássák az Egyház tanításait, például úgy, hogy csak színleg támogatják az életpártiak mozgalmát, ahelyett hogy teljes szívvel segítenék. Jellemző a mai egyházi emberekre, hogy nem hajlandók határozott állásfoglalásra a katolikus hit és erkölcs kérdéseiben. Fontosabb nekik a világ véleménye, mint a katolikus tanítás megtartása.

Az elhagyott szőlőskertben Martin atya felelősségre vonja a püspököket, akik elmulasztják azt a kötelességüket, hogy tisztán megtartsák az Egyház tanításait. Felelősségre vonja azokat az óvatoskodó konzervatívokat is, akik nem emelnek szót a hit védelmében, a modernisták árulásával szemben. A modern egyházi emberekhez hasonlóan ezek a se hideg, se meleg konzervatívok is gyakran fontosabbnak tartják világi hírnevüket, mint hogy Krisztus katonái legyenek. A föld katolikusainak hivatása, hogy harcos Egyházat alkossanak, és elkerüljék a langyos közönyt. „De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jel 3,16). A hit és erkölcs kérdéseiben a katolikusok nem lehetnek határozatlanok.

Mindannyiunk számára erős a kísértés, hogy az embertársainktól várható tiszteletet hitvédelmi kötelességeink fölé helyezzük. Nehéz nem törődni azzal, hogy barátaink, szomszédaink és családtagjaink mit gondolnak rólunk. Mégis, erőt meríthetünk abból a meggondolásból, hogy halálunk óráján nem a barátaink, szomszédaink és családtagjaink, hanem Urunk fog ítélkezni végzetünkről.

A riportkötet letölthető a PPEK felületéről itt.

Létrehozva 2025. április 27.