Az állítólagos rendkívüli események 1961 és 1965 között történtek a kis San Sebastián de Garabandal faluban.

Manuel Sánchez Monge, Santander püspöke a garabandali rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy „akárcsak elődeimé, az én álláspontom az, hogy Róma értékelése továbbra is érvényes: ’Nincsenek természetfelettiségre utaló jelek.’”

Emellett elismerte, hogy felvette a kapcsolatot a San Pablo Egyetemi Tanulmányok Központjával (CEU), hogy kifejezze nemtetszését, mert nem konzultáltak vele, mielőtt az állítólagos jelenések híveinek rendezvényét megtartották volna ott.

„Csak a CEU-n dolgozókkal tudattam, nem Osoro bíborossal, hogy nem tetszik az, hogy nem konzultáltak velem, mielőtt engedélyezték volna azt a rendezvényt” – mondta a prelátus az ACI Prensa-nak, a CNA spanyol nyelvű testvérhírügynökségének.

A santanderi püspök a „Madrid Garabandallal” elnevezésű rendezvény körüli vitával foglalkozott, melyet egy sportklub éttermében tartottak a spanyol főváros közelében.

A szervezők, akik az eseményt a San Pablo CEU-ban tervezték megtartani, bejelentették a helyszín változását, rámutatva, hogy „a szervezőkön kívül álló okok miatt” történt.

Egyes információk szerint napokkal korábban Santander püspöke felhívta a madridi érseket, Carlos Osoro bíborost, hogy gyakoroljon nyomást a CEU-ra, hogy a rendezvényt ne a Katolikus Propagandisták Szövetsége által 1933-ban alapított egyetemen tartsák meg.

Az ACI Prensa-nak adott nyilatkozatában a madridi érsekség tagadta, hogy részt venne ebben a vitában, és leszögezték, hogy „sem Osoro bíboros, sem az érsekség részéről más nem lépett kapcsolatba a CEU-val vagy a szervezettel a rendezvénnyel kapcsolatban.”

Jorge Fernández Díez, Spanyolország volt belügyminisztere a Garabandalról szóló rendezvényen mondott beszéde elején megemlítette, hogy a helyszínt a szervezőkön kívül álló okok miatt változtatták meg.

A rendezvény áthelyezésének okai – mondta – „ugyanazok az okok, amelyek 61 éve megtorpedózzák, hogy a történtek igazságát szigorúan ki lehessen vizsgálni.”

“Jogunk van kérvényezni, kérni és imádkozni azért, hogy a hívek és a Szűzanya iránti tiszteletből komoly és szigorú vizsgálatot folytassanak le” – hangsúlyozta.

‘Súlyos felelősség ezeket a tényeket tanulmányozni’

Álvaro de Cárdenas atya, a Getafe egyházmegye papja, aki jelen volt az eseményen, az ACI Prensa-nak elmondta, hogy „az egyháznak súlyos felelőssége, hogy tanulmányozza a garabandali eseményeket.”

Véleménye szerint „ha a Santanderi Egyházmegye figyelmen kívül hagyja súlyos kötelezettségét, akkor a római egyháznak kell elvállalnia a vizsgálatot”, hogy „döntsön annak eredetéről” és konkrét választ adjon Isten népének.

A Garabandal está vivo kezdeményezés által több mint kétezren írták alá azt a petíciót, amely felszólítja a santanderi püspököt, hogy a Szentlélek segítségével segítse elő „mindannak szigorú vizsgálatát, ami San Sebastián de Garabandalban történt.”

Mi történt Garabandalban?

Az állítólagos rendkívüli események 1961 és 1965 között történtek a kis San Sebastián de Garabandal faluban. Ott négy lány – Conchita, Jacinta, Mari Loli és Maricruz – azt állította, hogy Szent Mihály arkangyal és Szűz Mária jelenéseit látták.

Ezek az események tömegeket vonzottak, akik azt állították, hogy szemtanúi voltak a (11 év körüli) lányok extázisának, lebegésének és más jelenségeknek.

A santanderi püspök nyilatkozata, miszerint Garabandalban „nincsenek jelei a természetfelettiségnek”, a legegyértelműbb üzenet, amely az utóbbi években a spanyol püspöki kar részéről elhangzott.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2023. január 7.