Folyamatosan látjuk ezt a sportvilágban: egy látszólag tehetségesebb csapat veszít, néha teljes vereséget szenvedve egy kevésbé tehetséges ellenféltől. Ez gyakori téma a sport témájú filmekben is, mintegy a Dávid és Góliát történetének újragondolása: az esélytelen érvényesül a nagy és erős kedvenccel szemben – csak nem kövekkel, kardokkal és lándzsákkal, hanem focilabdával, kosárlabdával és jégkorongkoronggal.

De ez a jelenség nemcsak az atlétikai versenyekre jellemző. Ezt látjuk az élet más területein is, beleértve az üzleti és szakmai világot is. Az egyik értékesítő, aki rendelkezett minden természetes készséggel, amit bárki szeretne magáénak tudni, látta, hogy egy kevésbé tehetséges, még kevésbé tapasztalt rivális értékesítő megnyer egy fontos ügyfelet. Vagy egy olyan vállalkozást, amelynek látszólag minden előnye megvan, legyőz egy kisebb, de nagyon elszánt versenytárs. Hogyan történik ez?

A motivációs előadó és tanácsadónak, Tim Kightnak van egy lehetséges válasza, ami elég egyszerű: „A fegyelem legyőzi a tehetséget, ha a tehetségnek nincs fegyelme.”

Sok ember rendelkezik az „alapanyaggal”, mint az intelligencia, a vele született készség és tehetség, az oktatás és a formális képzés. Azonban gyakran ezek nem elegendőek a sikerhez. Itt lép be a fegyelem a képletbe. A sportvilágban ez magába foglalja a hosszú ideig tartó gyakorlatokat, a súlyzós edzéseket, a játékszabályok tanulmányozásának számtalan óráját, a saját teljesítményről, valamint a közelgő ellenfelekről készült felvételek megtekintését és az extra erőfeszítést a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez.

Az, hogy a fegyelem hogyan néz ki a piacon, az adott tevékenységterülettől függ, de végül mindig ugyanúgy néz ki – kemény munka, a szükséges idő befektetése, alapos felkészülés, valamint az építő jellegű kritika fogadásának hajlandósága. Nem mindenki hajlandó megtenni ezeket a dolgokat, és ezért – ahogy Kight mondta – a fegyelem legyőzi a tehetséget, ha a tehetségnek nincs fegyelme.

A fegyelem a lelki fejlődés kulcsfontosságú eleme, annak érdekében, hogy azzá váljunk, akivé Isten szándéka szerint mindannyiunknak válnia kell – még a munkahelyen is. Figyeljük meg az alábbiakat:

A fegyelem általában nem szórakoztató. Mikor láttál utoljára valakit, aki egy maratonra vagy egy triatlon versenyre készülve mindig mosolygott? Ritkán, mert bár szükségszerű, a szigorú edzés nem mentes a nehézségektől. „A fegyelmezés, meg a fenyítés egyáltalán nem kellemes, amikor el kell szenvednünk, inkább fájdalmas és szomorúságot okoz! Később mégis igazságosságot és békességet eredményez annak az életében, aki a fegyelmezés által megedződött.” (Zsidókhoz írt levél 12,11)

A fegyelem a helyes irányba mutat. A leghatékonyabb vezetők azok, akik fegyelmet tanúsítanak saját magatartásukban és munkahelyi szokásaikban, erőteljes, pozitív példákat mutatva azoknak, akik követik őket. „Aki elfogadja a figyelmeztetést, az maga is az élet útját mutatja másoknak, aki pedig elutasítja az intést, másokat is félrevezet.” (A példabeszédek könyve 10,17)

A fegyelem korrekció formájában javítja a teljesítményt. „Egyikünk sem olyan okos, mint mindannyian (együtt)” – mondja egy mondás. A gyakorlat, hogy készségesen fogadjuk a fenyítést, segíthet egy jó előadónak sztárfellépővé válnia. „Aki elutasítja a figyelmeztetést, a saját életét gyűlöli, aki viszont megfogadja, értelmes lesz.” (A példabeszédek könyve 15,32).

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2021. augusztus 11.