10 évvel ezelőtt nem tudtam még jól szavakba önteni férjem édesanyjának, hogy miért is készültünk tisztán a házasságra, mikor aggodalmát fejezte ki a “tapasztalatlanságunkkal” kapcsolatban. Nehéz volt hirtelen megfogni a témát, alátámasztani konkrét, logikus érvekkel, mert annyira természetes volt számomra magyarázat nélkül is. Ebben a felfogásban nőttem fel, erre láttam példát, erre neveltek otthon, az iskolában, a templomi közösségben.

Az, hogy a testi egyesülés helye és ideje a házasságban van, az olyan evidencia lett számomra, mint az, hogy táplálékra és folyadékra szükség van a létfenntartáshoz, meg hogy 2×2=4. (Bár néha 5 : ) Soha nem kellett magyarázatot keresnem, mert csak pozitív példákat láttam magam előtt. Úgy érzem, nem is tudtam jól elmagyarázni akkor. Ami baj, hiszen fontos jól érvelni amellett, amiben teljes szívünkkel hiszünk, akármiről is van szó. Vannak dolgok, amiket nem lehet 100%-an bebizonyítani, mert kell hozzá hit, de ez nem az a téma. Nem kell hinni Isten létezésében ahhoz, hogy belássa valaki, hogy van értelme van a tiszta házasságra való készületnek.

Létrehozva 2011. november 21.