Az első rész így fejeződött be: Az Isten azonban fenntartott magának kizárólagos jogokat.¹ 

Idézzük fel a sokszor félremagyarázott, sőt súlyosan támadott kijelentést: „A kert minden fájából szabadon ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájából nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.” (Mózes első könyve 2,17)

Az egyik súlyos félremagyarázás, hogy az Isten elzárta a tudás útját.

Mint azt olvastuk, Isten nagy megbízatással és hozzá tartozó elképesztő képességekkel teremtette meg az embert. A másik tévedés szerint az embernek nem szabadott megtudnia, hogy mi a jó és mi a rossz közötti különbség. Ez a hiedelem ellentmond számos világos kijelentésnek, melyek szerint egyértelmű eligazítást kaptunk, hogy mi Isten szemében a jó és mi a gonosz. Ezek a bibliai helyek, mind arra bátorítanak, hogy válasszuk a jót. Ezen a ponton láthatjuk, hogy az ember erkölcsi képességeket is kapott, képes megkülönböztetni a jót a rossztól, és képes a jót választani. 

Mit tiltott tehát meg Isten az előbbi idézet szerint? Bibliamagyarázók szerint arról van szó, hogy „ne magad döntsd el, hogy mit szabad és mit tilos megtenned.² Az ember tehát nem kapta meg a jó és rossz definiálásának képességét. 

Mi okozza tehát az emberiség alapvető problémáját? Az, hogy nem elégedett meg a Föld kormányzásához kapott hihetetlenül magas szintű képességekkel, még az erkölcsi jó és rossz meghatározásához való képességet is megpróbálta elrabolni. Nem elégedett meg azzal, hogy Isten képmása lehet, hanem olyan akart lenni, mint Isten. 

Az ember valóban kiváló képességekkel rendelkezik, roppant intelligenciája van, de nem rendelkezik azzal a képességgel, amelyet Henry Mintzberg bölcsességnek nevez: amellyel a különböző területekről származó tudást össze tudnánk kapcsolni és átgondoltan fel tudnánk használni.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Google a „mesterséges intelligencia” megnevezésre 2017.09.17-én 274.000 találatot adott, míg a „mesterséges bölcsesség” kifejezésre nullát. Mit jelent ez? A bölcsességet nem tartjuk igazán fontosnak, annak ellenére, hogy a Google 385.000 találatot adott a „bölcsesség” szóra? Vagy érezzük a bölcsesség hiányát magunkban is, és nem feltételezzük, hogy egy gép bölcs lehet? A bölcsesség képességével is rendelkeztünk a teremtéskor, de elvesztettük akkor, amikor meg akartuk szerezni az erkölcs meghatározásának képességét. 

A Biblia sokat beszél arról, hogy milyen a valódi bölcsesség, például: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.” (Jakab levele 3,17)

Mit hagyunk magunk után? Az attól függ, hogy realisták vagyunk-e, hogy szert tudunk-e tenni a bölcsesség képességére. A Biblia szerint erre van lehetőség, de csak „felülről”, azaz Istentől. Ehhez mélységes alázatra, bűnbánatra és Isten kegyelmének elfogadására van szükség. Nagyon érdemes utánajárni ennek a lehetőségnek. 

——————-

1 Az alábbi részletek Tomka János – Bőgel György: Mit hagyunk magunk után? A Biblia és a menedzsment III. című könyv I./b fejezetéből (Mesterséges intelligencia / Az égig érő torony) valók
2 Beitzel, B.J. (szerk.).: A Biblia világa.. Kossuth Kiadó, 2007, 94. oldal

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2019. augusztus 25.