A Szentlélek ajándékairól

Látlak téged, Isten, Ige és Lélek, és értem, hogy végtelen bölcsességgel, örök jósággal teremtményedet keresed, mintha nem volna semmi más dicsőséged, semmi más örömed, mint a te – gyakran oly hitvány – teremtményed. Ez a Lélek a te horgod, amellyel meg akarod ragadni, a Lelket befogadó szív pedig az a csipkebokor, amely Mózes előtt lángolt, de el nem égett. Tiszta vágyban ég, hogy téged ne érjen semmi sértés, és elég a vágytól, hogy hódoljanak előtted…

Ó Ige…, édes szelídséggel közeledsz mindenkihez, azon fáradozol, hogy mindenki készségesen fogadja a Szentlélek ajándékát. Fülbemászó dallamot énekelsz, szelíden sírsz, sírva is ujjongasz, és azt kutatod, hogyan készíts fel mindenkit a Lélek ajándékának befogadására…

Ó Lélek, aki az Atyától és az Igétől származol, te oly édes szelídséggel áradsz a lélekbe, hogy nagyságát csak kevesen sejtik meg és értékelik; te öntöd a lélekbe az Atya hatalmát és Fiacskája bölcsességét. Az így hatalmassá és bölccsé vált lélek már alkalmas arra, hogy téged magában hordozzon…, és úgy éljen, hogy kedve találd benn, és többé el ne hagyd őt.

Pazzi Szent Magdolna, Revelatione e intelligentie Op. 4,64 

Krisztus titokzatos Testéről

Ó szeretett Jegyesem és szerelmes Ige, valami oly módon, amit csak te ismersz, életet adsz az Egyház testének… Véreddel táplálod azt a jól szervezett testet, amelynek te vagy a Feje; szépségében gyönyörködnek az angyalok, csodálják a Főangyalok, belé szretnek a Szeráfok, ámulva szemlélik az összes Angyali szellemek, és ebből táplálkozik a mennyei haza minden boldog lakója. És magától értetődően kedve telik benne a Szentháromságnak.

Pazzi Szent Magdolna, I colloqui Op. 3, 124-125

Pazzi Szent Mária Magdolna (Firenze, 1566. április 2. +Firenze, 1607. május 25) 16. század nagy misztikusai közé tartozik, liturgikus ünnepe május 25,-én van.

A külvilág szeme elől rejtetten, látszólag minden eredmény nélkül élt, de a kegyelem a nagy kármelita reformátorok és védőszentje, Sziénai Szent Katalin lelki testvérévé tette őt. Misztikus élményei leginkább ez utóbbival mutatnak rokonságot.

Pontos följegyzések maradtak a következőkről: 1585. március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliáján Szent Ágoston megjelent neki, és a szívébe írta e szavakat: „Verbum caro factum est!” Április 15-én lelkébe kapta a stigmákat, 28-án misztikus eljegyzése volt: Krisztus gyűrűt húzott az ujjára; május 21-én kapta a parancsot, hogy böjtöljön, és csak öt órát aludjon naponta. Június 8-án egy nyolc napig tartó elragadtatás-sorozat kezdődött. Minden nap a tercia idején eljött hozzá a Szentlélek tűz, víz, galamb vagy oszlop alakjában. 16-án,

Szentháromság vasárnapján kezdődött az ötéves próbatétel, amelyet Magdolna „az oroszlánok barlangjának” nevezett. 1590 húsvétján az Úr arra kérte, nyújtsa meg a nagyböjtöt pünkösdig, s ennek végeztével kapta vissza az érzékelhető vigasztalásokat.

Az Egyház iránti szeretet volt számára a Krisztus iránti misztikus szerelem földi kifejezési formája. A megváltó Vért, amelyet Krisztus egész testéből ontott az Egyházért, ajánlja föl Magdolna is, hogy megújuljon az Egyház: hogy a papok ismét a világ világossága legyenek, hogy a nővérek ne az ostoba szüzek közé tartozzanak, hogy a hitetlenek térjenek meg az egy akolba, s hogy a hívőket egészen átitathassa a megváltó vér.

Bővebben az élete itt olvasható:
PAZZI SZENT MÁRIA MAGDOLNA

Forrás