„Maradandót akarok alkotni!” Tettél már Te is hasonló kijelentést? Sokan közülünk megfogalmazták már ezt az igényt talán mások előtt is, de magunkban mindenképpen. Akár az 50-es évek nagy generációjának tagjaként a karriered végén tartasz, akár az ezredforduló szülöttjeként éppen most kezdesz, ez a vágy sokunkban közös.

A kérdés csak annyi, hogy hogyan alkothatunk maradandót? Hogyan érhetjük el, hogy munkanapjaink befejeztével még sokáig emlegessék, amit tettünk?

Több lehetséges válasz van erre, de ezek közül hadd emeljek ki egyet különösen: a mentorálást. Tudom, hogy vannak, akik erre azonnal tiltakozni kezdenek: „igen, egyszer volt egy mentorom – rémes volt!” Én viszont nem ilyen mentorálásra gondolok. Többünknek volt rossz élménye, hogy kineveztek fölénk egy mentort, aki valójában nem az ember, azaz mi érdekeltük, és mentori tisztjét csak egy rákényszerített feladatként értelmezte.

A mentorálás, amelyről én beszélek, egy kölcsönösen jótékony kapcsolat, amelyben két útitárs közösen törekszik arra, hogy fejlődjön, és a másik életét is építse. Amikor David A. Stoddarddal közösen megírtuk A mentorálás lényege: tíz bizonyított elv, mellyel a legtöbbet hozhatjuk ki egy emberből (The Heart of Mentoring: Ten Proven Principles for Developing People to Their Fullest Potential) c. könyvet, valójában Dave két zseniális mentorával kapcsolatos tapasztalatairól és élményeiről írtunk, akik nagyon sokat adtak neki magukból azzal, hogy meghallgatták és tanították őt, valamint szemléltették, hogyan lehet az ember sikeres az üzleti életben és az életben egyáltalán.

Dave az ő mentorálási módszerüket alkalmazta 30 éven keresztül, mialatt emberek tucatjait képezte ki. Éppen 5 évvel ezelőtt hunyt el, de hatása, és a nyom, amelyet mások mentorálása által hagyott, most is jól látszik és folytatódik ezeknek az egyéneknek az életében.

Hogyan kell elképzelnünk ezt a mentorálást? Megosztok most párat a könyvünkben leírt elvek közül azokkal a bibliai tanácsokkal együtt, amelyekre épültek:

Élni annyit jelent, mint adni. A mentorálást sajnos gyakran a „mit nyerhetek rajta?” -szemüvegen keresztül látják. A leghatékonyabb mentorálás az, amikor a mentorált személy – a mi megnevezésünkkel: mentorált partner – érdekeit tartjuk szem előtt. Szeretnénk segíteni abban, hogy az illető kihozhassa magából a legtöbbet. „…megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Az apostolok cselekedetei 20, 35b).

A mentorálás olyan folyamat, amely kitartást igényel. Időt tölteni egy olykor segítségünkre szorulóval bizony frusztráló és elkeserítő lehet, főleg akkor, ha a várva várt fejlődés elmarad. Ezért van szükségünk a kitartásra: haladni, elkötelezettnek maradni a partner iránt akkor is, amikor az elvárást nem sikerül teljesítenie. „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Pál levele a galatákhoz 6, 9).

A hatékony mentorok megnyitják saját világukat mentorált partnereiknek. Semmi sem alakít ki mélyebb bizalmat, mint ha teljesen átlátszóak, akár sebezhetőek vagyunk a másik ember előtt. Ahogy megnyílunk, őszintén feltárjuk saját harcainkat, a másik is szabaddá válik arra, hogy megnyíljon előttünk. „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.” (Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 2, 8).

A következő Monday Mannában a mentorálás lényegének további elveiről fogok írni.

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2019. március 1.