Mókuskerékből szenzáció
Az emberek többsége, tanulmányok szerint, olyan „lelkesedéssel” evickél túl egy-egy munkanapján, mint amikor az ember a száradó festéket nézi. Számukra a „munka” és a „szükséges rossz” szinonimák. De ennek valóban így kell lennie?
Mostanában olvastam egy Fred nevű fiatalemberről, aki egy élelmiszerbolt pénztárosa. Az ő kasszasávjában vásárolni igazi élményt jelent, amelyet a vásárlók nagy lelkesedéssel várnak. Ezt nevezik a megfigyelők szenzációs műsornak.
Adam Holz a Mindennapi kenyerünk című cikkében ír Fredről, aki „hihetetlenül gyors, mindig szélesen mosolyog, sőt még táncol (és néha énekel) is, miközben a törhetetlen árucikkeket akrobatikus mutatvánnyal teszi bele a szatyrokba.” Ami őt megkülönbözteti a többi dolgozótól, az a buzgóság, amellyel a munkáját végzi. Mind tapasztaltuk már, milyen az, amikor elfojtott ásítással olvassák le az árucikkek vonalkódját, de Fred fertőző öröme a hétköznapi vásárlásainkat rövid kalandokká alakítja át.
Más kivételes dolgozókról is hallottam, akik arra törekszenek, hogy a hétköznapi munkájukat különleges eseménnyé formálják. Gondolok itt egy hölgyre a helyi kórházunkból. Ő köszönti a kórház ajtajában a rákos betegeket és kíséri őket az orvosokhoz, vagy kemoterápiás kezelésre. Egy széles mosollyal és lendületes köszöntéssel arra törekszik, hogy a betegek komor hangulatát reményteljes várakozássá fordítsa át.
Sajnos az ilyen dolgozók olyan ritkák, hogy fel kell jegyezni őket. Elvégzik a rájuk bízott feladatot és senki nem panaszkodik rájuk. De elérik azt is, hogy a munkájuk örömteljes élmény legyen úgy, hogy nemcsak maguknak szereznek örömöt, hanem mindazoknak is, akikkel találkoznak. Mindannyiunknak, akik Jézus Krisztust követjük, szintén ez kell legyen a célunk a munkahelyen, ahogy ezek az igeversek is rámutatnak:
Kinek szolgálsz? Ne feledjük, hogy végső soron nem emberi főnöknek, vagy ügyfélnek kell megfeleljünk. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget. Az Úr Krisztusnak szolgáljatok!” (Pál levele a kolosséiakhoz 3,23-24)
Kit képviselsz? A tevékenységünk– ahogy a viselkedésünk is – Isten visszatükröződése kell legyen, akinek az a vágya, hogy velünk és általunk dolgozzon. Ha másokat Hozzá akarunk vonzani, akkor nekünk is vonzóvá kell válnunk. „Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg
Istennel!” (Pál második levele a korinthusiakhoz 5,20)
Miért dolgozol? Bölcs Salamon király a vagyonát és a hatalmát arra használta, hogy mindent kipróbáljon és megkóstoljon, amit az élet kínált neki. Ez volt a következtetése: „Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is.“ (A prédikátor könyve 2,24)
Nem lenne csodálatos, ha az emberek olyan vágyakozással dolgoznának velünk, mint amennyire Fred kasszasávjába kívánnak beállni?
A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete
Forrás: keve.org, Monday Manna
Létrehozva 2019. február 21.